2015. november 22., vasárnap

Adventi koszorú mézeskalácsból

Ezzel  a mézeskalács adventi koszorúval szeretnék mindenkinek szép ünnepre készülődést kívánni. Mivel a nyers tésztáról készült fázisfotókat véletlenül megsemmisítenem, ezért aki kedvet kap, engedje szabadon  a kreativitását, én pedig megpróbálom szavakkal reprodukálni a készítés folyamatát.


Hozzávalók, kizárólag dekorációs célra
Hozzávalók
250g liszt
120 g méz
50 g porcukor
30 g margarin
1 tojás
fél teáskanál szódabikarbóna
2 csapott teáskanál mézeskalács fűszer
1-2 evőkanál víz, ha szükséges

Glazúr
2 tojás fehérje
2 evőkanál étkezési keményítő
400g porcukor, függ a tojások nagyságától
pár csepp ecet


A tésztasütést megelőző napon kimértem a szárazanyagokat, elkevertem őket. A margarint a mézzel egy nagyobb tálban felolvasztottam. Hozzáadtam a tojást, a fűszeres lisztet és összegyúrtam. Mivel picit keménynek találtam, lassan adagolva hozzátettem egy kis vizet. A tésztát fóliába csavartam és egy éjszakán át hűtőben pihentettem.
Kartonpapírból elkészítettem a sablonokat: házikókat, templomot, fenyőket.
Másnap a kivettem a tésztát alaposan átgyúrtam, felét 3-4 mm vastagra nyújtottam. Egy megfelelő méretű tál segítségével körbevágtam az alapot, majd deklivel áttettem egy papíros sütőlemezre. Pogácsaszaggatóval kiszúrtam a teamécsesek helyét. 180 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütöttem. 
A sablonokkal kivágtam a házikókat, templomot, fenyőket és megsütöttem őket. Csináltam pár derékszögű háromszög alakú tésztát is, hogy az épületekhez legyen támasztékom.
Elkészítettem a glazúrt, először csak a fele mennyiséget. A porcukrot, hogy minél finomabb legyen, kávédarálón ledaráltam. Folyamatosan adagolva felvertem vele a tojásfehérjéket, belekevertem az ecetet és a keményítőt. Nem biztos, hogy szükséges az összes porcukor, ez függ attól, hogy mekkorák a fehérjék. Míg a glazúrral dolgozunk egy benedvesített papírtörlővel, vagy folpack fóliával érdemes a maradékot letakarni, hogy ne száradjon ki a felülete. Celofánból zsákokat hajtottam a díszítéshez.
A jobb szemléltetés  érdekében papírból készítettem egy zsákot. Ezt, a befőző celofánnál keményebb, virágárusoknál kapható celofánból készítem a rajzoláshoz.
Egy derékszögű háromszöget vágtam, a leghosszabb oldalát a bal kezembe véve felcsavartam és tűzőgéppel megtűztem. Amikor a glazúrt beletetettem, szorosan behajtottam a száját. A zsák végén apró lyukat vágtam.


Először a talapzatot készítettem el. Sűrűbb glazúrral megrajzoltam a kontúrokat. A takaró mázhoz külön edénykében pici vízzel felhígítottam a glazúrt, majd amikor a körvonal megszilárdult kitöltöttem a talapzatot. Ez a máz óvatosan felvihető kisebb kanállal is.
Míg az alj száradt, feldíszítettem a többi elemet, majd a megszáradt talapzatra helyeztem őket, és a pici ékek segítségével kitámasztottam, felragasztottam őket. 


 A mézes receptért MohaKonyhát illeti köszönet!