Eperhabos tortácska

Az anyag nem vész el, csak átalakul! Ez lehetne akár a konyhai anyagmegmaradás törvénye is, nem csak a természeté. Néha előfordul, hogy akad pár szem kevésbé szép eper. Ezeket soha nem dobom ki, hanem negyedelve kevés vízzel felfőzöm. Ha nem használom el azonnal, akkor kis dobozban lefagyasztom. 

Ilyen eperszemekből készült ez az eperhab, amit mini piskótákra dresszíroztam. Ha nincs habzsákunk, akkor akár rá is kanalazhatjuk a habot.

Hozzávalók, 10db 9cm-es formához
A piskótához
3 tojás
80g liszt (20g sima, 60g tk búza)
60g cukornak megfelelő édesítő
35g olvasztott vaj
kevés vaj és liszt a forma előkészítéséhez

A krémhez
120g eperpüré
250g mascarpone
300ml habtejszín
édesítő, citromlé ízlés szerint
eperszemek  a díszítéshez

A sütőt 180 fokra előmelegítettem, a formákat vékonyan kivajaztam, liszteztem. A tojásokat kettéválasztottam, a fehérjét édesítővel tejföl sűrű habbá vertem, majd egyesével hozzáadtam a sárgáját, miközben a robotgéppel tovább kevertem. Végül beleforgattam az olvasztott vajat. Minden formába 3 púpozott teáskanál masszát tettem és elsimítottam. A piskóta ne érjen fel a forma széléig, legyen körülbelül fél cm-rel kevesebb, hisz meg fog emelkedni. Sütőbe tettem és 12 perc alatt megsütöttem. Kiborítottam a formából és rácsra tettem kihűlni. (Piskóta kisokos itt.)

A jéghidegre hűtött tejszínt kemény habbá vertem. Közben a mascarponét az eperpürével simára kevertem, édesítettem és citromlét adtam hozzá. Beleforgattam a tejszínhabot, ha szükséges lehet az ízén még finomítani. 9mm-es csillagcsővel ellátott habzsákba tettem és feldíszítettem a kihűlt tortácskákat. Félbe vágott eperszemekkel díszítettem.  

Kapros túrós kelt rétes

Azt hiszem, ezt a süteményt sokaknak nem kell bemutatni, hisz egy időben nagyon divatos volt, kígyó rétes néven. Joggal, hiszen kiadós, mutatós és jól variálható a tölteléke. Nálam most kapros túró került bele, de készíthető vaníliás, citromos túróval, almával, meggyel, cseresznyével, mákkal, sőt ez utóbbiak keverékével, de akár sósan, pirított káposztával is.

Hozzávalók, 2 rúdhoz
A tésztához
300g liszt (90g sima, 210g tk. búza)
12g friss élesztő
25g cukornak megfelelő édesítő, nálam negyedannyi ugyanannyi
60-70ml langyos tej, vagy vizes tejszín
1 tojás
120g puha vaj

A töltelékhez
500g túró
60g cukornak megfelelő édesítő, nálam negyedannyi ugyanannyi
2 tojás
15g tk. tönkölydara
30g olvasztott vaj
1 csokor kapor

A tészta hozzávalóiból lágy, selymes tésztát gyúrtam. Nem kell keleszteni, elég annyit pihentetni, míg a túrótölteléket összeállítjuk.

A túrót keverőtálba tettem. A tojásokat enyhén felvertem, és egy evőkanálnyit félretettem a kenéshez. Hozzáadtam a túróhoz a negyedannyival együtt, majd alaposan összetörtem. Ehhez a nyeles krumplitörőmet szoktam használni, IR-es háztartásban másra úgysem nagyon lehet... Belekevertem a darát, az olvasztott vajat, végül a finomra vágott kaprot.

A tésztát két egyenlő darabra osztottam. Lisztezett nyújtótáblán körülbelül 21x35cm-es téglalappá nyújtottam. Érdemes használni hozzá egy konyhai célokra rendszeresített vonalzót. Gondolatban, függőlegesen három egyenlő részre osztottam majd srégen, 2cm-es távolságban bevagdostam. 

Rátettem a túrótöltelék felét, a végét tésztával beborítottam, majd a rézsútos csíkokkal befedtem, mintha hajat fonnék. Papíros sütőlemezre tettem és megismételtem a másik tésztaféllel is. 

20 percig kelesztettem, nagyjából ennyi idő szükséges hozzá, hogy a  sütőm 180 fokra felmelegedjen. 

A réteseket a félretett tojással lekentem, majd 30 perc alatt aranybarnára sütöttem. Ez az idő irányadó, sütőfüggő. Langyosan, ferdén szeleteltem. Jól záródó dobozban, hűtőben tárolom, és fogyasztás előtt kicsit mikróban meglangyosítom.

Forrás: Péter Jánosné, Süteményeskönyv, Esély Kiadó, Budapest, 1993.

Pizzás csiga II.

A blog (h)őskorában hoztam már egy pizzás csiga receptet (Lásd itt). Az azóta eltelt több mint 4,5 évben  törvényszerűen változott a felhasznált alapanyagok köre. Például már csak elvétve használok hozzáadott sikért - mint a korábbi receptben -, ennél fogva kikerült a kelt tésztákból a zabpehely liszt. Nem tudom az extra sikérrel kapcsolatos ellenérzésemet tudományos cikkekkel alátámasztani, ez egy olyan döntés részemről, amit csupán a péksüteményeim puha, szellős állagával tudok igazolni. Illetve ezekkel cáfolni azt az állítást, hogy hozzáadott sikér nélkül nem lehet jó teljes kiőrlésű kelteket sütni.

Továbbá törekszem rá, hogy mindenki számára elérhető komponensekre épüljenek a receptek, így mellőzöm a durum lisztet is. 

Egy dolog azonban biztos maradt a pizzás csigákkal kapcsolatban, a lehetséges töltelékek száma végtelen, hideg-melegen egyaránt finom!

Hozzávalók
A tésztához
400g liszt (100g sima, 300g tk. búza)
220-240ml langyos víz
20g friss élesztő
30ml olíva olaj
1 teáskanál só

A töltelékhez
Paradicsomszószhoz
1 közepes fej vöröshagyma
1-2 gerezd fokhagyma, ízlés szerint
240g/1 doboz darabolt paradicsom paradicsomlében, szezonban friss
frissen őrölt bors
kevés olaj

150g füstölt, főtt tarja
250g barna csiperke
2 szál újhagyma
100g mozzarella
80g trappista
oregano

Először a paradicsomszószt készítettem el. A hagymát finomra vágtam és kevés olajon megfonnyasztottam, rádobtam a zúzott fokhagymát és rövid ideig együtt pirítottam. Vigyázzunk, a fokhagyma könnyen megég! Felöntöttem a paradicsommal és sűrűre főztem.

A gombát apró kockákra vágtam és kevés olajon megpirítottam, sóztam, borsoztam. A paradicsommal együtt félretettem hűlni.

A tészta hozzávalóit a dagasztógépem üstjébe mértem és selymes, lágyabb tésztát gyúrtam. 40 percig lefedve kelesztettem. Míg a tészta pihent, karikára vágtam az újhagymát, apró kockákra a tarját, és finomra reszeltem a trappistát.

A hólyagosra kelt tésztát lisztezett nyújtótáblára borítottam, enyhén kinyomkodtam belőle a levegőt, majd két egyenlő részre osztottam. Körülbelül 4-5mm vékony, téglalap alakra nyújtottam, megkentem paradicsomszósszal, rászórtam a gombát, hagymát, tarját, rámorzsoltam a mozzarella felét, végül meghintettem oreganoval. A szélesebbik oldalától felcsavartam és 2cm széles szeletekre vágtam. A csigákat papíros sütőlemezre fektettem úgy, hogy legyen terük kelni és ne süljenek egybe. Ugyanígy elkészítettem a tészta másik felét is.

20 percig kelesztettem, majd minden korong tetejére egy-egy csipet reszelt trappistát tettem. 180 fokra előmelegített sütőben körülbelül 20 perc alatt pirosra sütöttem. A csigákat rácsra tettem kihűlni. 

Epres piskótakocka

Recept a szomszédból, egy tipikus osztrák "Blechkuchen", azaz tepsis sütemény. Számomra az újdonságot az jelenti, hogy a piskótába tejszín kerül, amitől az rendkívül laza, könnyű lesz. Az eredeti receptben eperlekvár képez szigetelő réteget a tészta és a gyümölcsös zselé között, én azonban egy vékony vaníliakrémet főztem helyette. Bolti helyett, finom eperteából készítettem zselét, amivel icipicit nehezebb dolgozni, mert lassabban szilárdul meg, de garantáltan cukor és adalékmentes.

Hozzávalók 32x23cm sütőkerethez
A piskótához
3 tojás
120g cukornak megfelelő édesítő
180ml habtejszín, lé
225g liszt (70g sima, 155g tk. búza)
7g sütőpor

A krémhez
200ml habtejszín, lé
200ml zsíros tej
4 tojás sárgája
60g cukornak megfelelő édesítő
25g tk. búzaliszt
vaníliaőrlemény

A zseléhez
650 ml víz
2 epertea filter
20g étkezési zselatin
édesítő, citromlé ízlés szerint

800g friss eper

A sütőt 180 fokra melegítettem és előkészítettem egy sütőpapíros nagy tepsit sütőkerettel. Természetesen készíthetjük vékonyan vajazott, lisztezett tepsiben is. 

A tojásokat keverőtálba ütöttem és az édesítővel habosra kevertem. Hozzáadtam a tejszínt, majd több részletben beleszitáltam és forgattam a sütőporos lisztet. A kapszliba simítottam, sütőbe tettem és 18 perc alatt megsütöttem. Sütőfüggő, ellenőrizzük tűpróbával.

A krémhez a tejszínt és a tejet egy tapadásmentes lábasba tettem és elkezdtem melegíteni. A tojássárgákat az édesítővel, liszttel, vaníliával simára kevertem. Amikor a tejes tejszín már majdnem forrt, két merőkanálnyit hozzákevertem a tojásos alaphoz, ezzel kiegyenlítve a hőkülönbséget, elkerülendő, hogy a tojás kicsapódjon. Beleöntöttem az időközben felforrt tejes tejszínbe és folyamatosan keverve besűrítettem a krémet. Azonnal a piskótára öntöttem és egyenletesen elkentem.

A zseléhez a zselatint elkevertem 150ml hideg vízzel. 400ml vizet egy edényben felforraltam, és beletettem két epres filtert. Mikor a tea jó erős lett, kivettem a filtereket, hozzáadtam a beáztatott zselatint, édesítővel, citromlével ízesítettem és hűlni hagytam.

Az epret megmostam és papírtörlővel leterített tálcán alaposan megszárítottam. Félbe, a nagyobb szemeket negyedbe vágtam és a teljesen kihűlt krémre tettem. Míg a zselét alaposan lehűtöttem, addig hidegre tettem a süteményt. Mikor  a zselé olyan hideg lett, hogy szépen fedte az eperszemeket, akkor lezseléztem őket. Nekem az a zselézés tetszik, amikor a gyümölcsöket nem ellepi, hanem vékonyan bevonja a zselé. A süteményt visszatettem a hűtőbe és amikor a zselé megszilárdult óvatosan körbevágtam és forró vízbe mártott, szárazra törölt recés késsel szeleteltem.

A recept, amit átalakítottam a Living on Cookies blogon ide kattintva érhető el.

Vöröslencse bolognai

Az ünnepi húsos fogások után, ma kifejezetten jól esett egy zöldséges ragu, ami nem csak nevében, de ízeiben is tökéletes másolata a bolognai szósznak. Mindenféle tasakos alap helyett csupán néhány jól eltalált fűszerre van szükség és gyakorlatilag fél óra alatt egy pompás fogást tehetünk az asztalra!

Hozzávalók

150g vörös lencse

1 nagy fej vörös hagyma

1-2 gerezd fokhagyma, ízlés szerint

1 doboz darabolt paradicsom, paradicsomlében, 240g

1 közepes sárgarépa, 80g

1 darabka zeller, 25g

kevés olaj

só

frissen őrölt bors

oregano

kakukkfű 

A sárgarépát és a zellert meghámoztam, majd finom lyukú reszelőn lereszeltem. A lencsét alaposan lemostam, lecsepegtettem. A lencseféléket nem szükséges beáztatni, mert gyorsan megfőnek. 

A hagymát finomra vágtam és kevés olajon pirítani kezdtem. Mikor üveges lett belezúztam a fokhagymát és folyamatosan keverve tovább pirítottam. Vigyázzunk, mert a fokhagyma könnyen megég. Ráöntöttem a paradicsomot, belekevertem az előkészített zöldségeket, végül a lencsét. Sóztam, borsoztam és oreganoval, kakukkfűvel ízesítettem. Kevés vizet öntöttem hozzá és 20 perc alatt megfőztem. Míg a szósz elkészült, durum spagettit főztem hozzá.