Azt hiszem, rajtam kívül sokan elmondhatják magukról, hogyha nem is Gogol köpönyegéből, de Limara kötényéből bújtak elő. Az ő blogjáról, receptjeiből ismerkedtek meg a házi kenyér és kelt tészta sütéssel. Neki köszönhetem ezt a puha kiflit is, ami jellegében inkább kalácsra emlékeztet de teljes kiőrlésű lisztből, a tejet vizes tejszínre cserélve is kiváló!
Hozzávalók, 10 kiflihez
500g liszt (150g sima, 350g tk búza)
80ml tejszín
180-200ml víz
20g friss élesztő
1 L-es tojás
35g lágy vaj
1,5 teáskanál só
Az tészta hozzávalóit a tojás kivételével a dagasztógép üstjébe mértem. A tojást egy pohárba engedtem, alaposan felvertem és a kétharmadát a hozzáöntöttem a többi alapanyaghoz. A maradék tojást fogjuk majd a kiflik lekenéséhez használni. Selymes, kézhez nem ragadó tésztát gyúrtam. A víz egy részét tartsuk vissza és csak akkor adjuk a tésztához, ha szükséges a közepesen kemény állag éléréséhez. A tésztát lefedtem és duplájára kelesztettem. Nyári melegben erre elegendő 30 perc, hűvösebb napokon több időre is szükség lehet.
A megkelt tésztát lisztezett nyújtótáblára borítottam és 10 egyenlő részre osztottam. Kigömbölyítettem és 10 percig pihentettem. Előkészítettem két papíros sütőlemezt.
A tésztát csepp alakúra lapítottam a tenyeremmel, majd hegyesszögű háromszöggé nyújtottam és felcsavartam. (Kifli formázás fázisfotók ide kattintva.)
Óvatosan sodortam rajta egyet és a tepsire tettem. Szerintem úgy szép, ha a kiflik nem sülnek egybe, mindig ügyelek rá, hogy legyen elég terük kelni. Így két tepsire van szükség. A második tepsit hűvös helyre tettem.
A sütőt 180 fokra előmelegítettem. A kifliket 30 percig kelesztettem, a félretett felvert tojással lekentem és körülbelül 25 perc alatt megsütöttem. Rácsra tettem kihűlni.
