Ma a kislányom kérésére kalácsot sütöttem, teljesen függetlenül a húsvéttól, mert sem az én, sem a férjem családjában nem szokás kalácsot enni a sonkához. Milyen szerencsés egybeesés...
Azért osztom meg, mert remekül sikerült és talán lesz olyan, akinek jól jön a recept az ünnepre!
Továbbá mert ezzel a kaláccsal is szeretném cáfolni azt az inzulinrezisztens körökben makacsul terjesztett és virágzó tévhitet, hogy teljes kiőrlésű kelt tésztát csak cukorral felfuttatott élesztővel (ennek a régi szokásnak az eredetéről, okairól és idejét múltságáról ide kattintva lehet olvasni), és extra sikér hozzáadásával lehet. Íme a bizonyíték, hogy a szervezet felesleges terhelése nélkül is lehet légiesen könnyű, puha kalácsot sütni.
400g liszt (120g sima, 280g tk. búza)
160ml 30%-os habtejszín
80-100ml tej
1 tojás
1 sárgája
15g friss élesztő
50-60g cukornak megfelelő édesítő, ízlés szerint
csipet só
Az egész tojást egy pohárba ütöttem, kissé felvertem, egy evőkanálnyit félretettem a kalács lekenéséhez. A maradék tojással és a tészta további hozzávalóival lágyabb, selymes
tésztát gyúrtam. 45 percig lefedve
kelesztettem. A megkelt tésztát 5 egyforma darabra vágtam, kigömbölyítettem és konyharuhával letakarva 10 percig pihentettem.
A tésztadarabokat nagyon enyhén lisztezett nyújtótáblán körülbelül 14cm széles, 35cm hosszú ovális lapokká nyújtottam, majd felcsavartam és kicsit megsodortam a végeiket, hogy a tésztahengerek közepe vastagabb, vége pedig elvékonyodó legyen.
Ezután a az itt elérhető segédlet szerint megfontam a kalácsot. Papíros sütőlemezre tettem és konyharuhával letakarva 55 percig kelesztettem.
Közben a sütőt 180 fokra felmelegítettem. A kalácsot a félretett tojással lekentem és 35 perc alatt megsütöttem. A sütési idő irányadó, sütőfüggő. Rácsra tettem kihűlni.
Ha tetszett a recept, örülök ha megosztod! Kedveld az Áfonya mámora Facebook oldalt, hogy ne maradj le a szezonális ötletekről! Várlak az Instagramon is!
