Talán vannak akik emlékeznek szeptemberi megállapodásomra a kislányommal, hogy minden héten sütök neki kalácsot, de reggeli nélkül nem mehet iskolába. Szerencsére a reggelire vonatkozó egyezséget sikerült betartani, ám a kalácsmánia hol lecsengett, hol felerősödött. Egy ilyen megunós fázisban tettem el pár szeletre való, mézeskalács fűszerrel ízesített kalácsot a mélyhűtőbe, hogy egyszer biztos jó lesz előkapni... Aztán a húgom említette tegnap, hogy máglyarakást süt. Kapóra jött az ötlet, mert kornyadozott pár alma a spájzomban, és mindig akad a fagyasztóban pár extra tojásfehérje is.
Hozzávalók, 28x23cm-es hőálló tálhoz, tepsihez
250g kalács
250ml 30%-os habtejszín
250ml víz
3 nagy tojás
30g olvasztott vaj
80g cukornak megfelelő édesítő, nálam negyedannyi ugyanannyi
kevés vaj és liszt a forma előkészítéséhez
600g alma
30g vaj
60g cukrozatlan sárgabaracklekvár
6 tojás fehérje
80g cukornak megfelelő édesítő, nálam nyírfacukor
15g étkezési keményítő
A tepsit vékonyan kivajaztam, liszteztem, a sütőt 180 fokra előmelegítettem. A kalácsot felszeleteltem és két sorban, szorosan a tepsibe raktam. A tojások sárgáját egy nagyobb tálba tettem, alaposan összekevertem a negyedannyival, majd a meglangyosított vizes tejszínnel és olvasztott vajjal. Ráöntöttem a kalácsra és félretettem.
Az almákat meghámoztam, negyedeltem, magházukat eltávolítottam és vékony szeletekre vágtam. A vajat egy serpenyőben megolvasztottam, és az almát félpuhára pároltam. Ügyeljünk rá, hogy ne főjön meg! Hozzákevertem a lekvár felét, majd elsimítottam a kalácson, ami időközben szépen beitta a tejszínes keveréket. Sütőbe tettem és körülbelül 30 perc alatt megsütöttem. Ez az idő irányadó, nézzük meg a közepét, hogy megsült-e.
A tojásfehérjéket a nyírfacukorral habbá vertem. A hab ne legyen kőkemény, hogy ne törjön össze, ha a sütire tesszük. Felmerülhet a kérdés, hogy miért használtam a habhoz nyírfacukrot és étkezési keményítőt. Nos, mindkettő egy célt szolgál, hogy jó tartású, szép habot kapjunk. Természetesen készülhet más, általunk preferált édesítővel is.
A maradék lekvárt elsimítottam az almatölteléken, majd kanállal ráhalmoztam a tojáshabot. Visszatettem a sütőbe és aranybarnára sütöttem, bő 15 perc alatt.
Tipp: készíthetjük tk. kifliből, gubarúdból, de a legfinomabb kalácsból (a jobb oldali címkefelhőben ezekre a címszavakra keresve több recept is elérhető). A mézeskalács ízesítés miatt nem tettem vaníliaőrleményt az öntetbe, de ha a fentiek valamelyikéből készítjük, érdemes beletenni.
Ha nincs cukormentes lekvárunk, akkor kevés vízzel főzzünk sűrűre friss, vagy mirelit epret, áfonyát vagy erdei gyümölcs mixet. Bármilyen savanykás íz jól illik hozzá.
