Puha kifli

Azt hiszem, rajtam kívül sokan elmondhatják magukról, hogyha nem is Gogol köpönyegéből, de Limara kötényéből bújtak elő. Az ő blogjáról, receptjeiből ismerkedtek meg a házi kenyér és kelt tészta sütéssel. Neki köszönhetem ezt a puha kiflit is, ami jellegében inkább kalácsra emlékeztet de teljes kiőrlésű lisztből, a tejet vizes tejszínre cserélve is kiváló!

Hozzávalók, 10 kiflihez
500g liszt (150g sima, 350g tk búza)
80ml tejszín
180-200ml víz
20g friss élesztő
1 L-es tojás
35g lágy vaj
1,5 teáskanál só

Az tészta hozzávalóit a tojás kivételével a dagasztógép üstjébe mértem. A tojást egy pohárba engedtem, alaposan felvertem és a kétharmadát a hozzáöntöttem a többi alapanyaghoz. A maradék tojást fogjuk majd a kiflik lekenéséhez használni. Selymes, kézhez nem ragadó tésztát gyúrtam. A víz egy részét tartsuk vissza és csak akkor adjuk a tésztához, ha szükséges a közepesen kemény állag éléréséhez. A tésztát lefedtem és duplájára kelesztettem. Nyári melegben erre elegendő 30 perc, hűvösebb napokon több időre is szükség lehet.

A megkelt tésztát lisztezett nyújtótáblára borítottam és 10 egyenlő részre osztottam. Kigömbölyítettem és 10 percig pihentettem. Előkészítettem két papíros sütőlemezt. 

A tésztát csepp alakúra lapítottam a tenyeremmel, majd hegyesszögű háromszöggé nyújtottam és felcsavartam. (Kifli formázás fázisfotók ide kattintva.)

Óvatosan sodortam rajta egyet és a tepsire tettem. Szerintem úgy szép, ha a kiflik nem sülnek egybe, mindig ügyelek rá, hogy legyen elég terük kelni. Így két tepsire van szükség. A második tepsit hűvös helyre tettem.

A sütőt 180 fokra előmelegítettem. A kifliket 30 percig kelesztettem, a félretett felvert tojással lekentem és körülbelül 25 perc alatt megsütöttem. Rácsra tettem kihűlni. 

 A recept, amit átalakítottam a Limara péksége blogon, ide kattintva elérhető.

Csirke gyros görög salátával

Aki csak egyszer is megtapasztalta a görög életérzést, az ékszerdoboz szigeteket, a tengert, a szelet, az emberek kedvességét és a fantasztikus ételeiket azt örökre rabul ejti ez a koncentrált csoda. Ebből próbáltam megidézni egy vacsora erejéig pár pillanatot. Frissen sütött pitába csavartam roston sült csirkét, sok-sok zöldséggel, fetával és pár szem olajbogyóval. 

Hozzávalók, 8 adaghoz
A pitához
300g liszt (90g sima, 210g tk. búza)
180-200ml langyos víz
10g friss élesztő
3 evőkanál olíva olaj
1 csapott teáskanál só

A csirkéhez
350g csirkemellfilé, egy pár
120g görög joghurt
2 gerezd fokhagyma
só
kevés olaj a sütéshez

1 kígyó uborka
1 tv* paprika
4 közepes paradicsom
3 szál új lilahagyma, vagy egy nagy fej
olívaolaj
olajbogyó
100g feta elmorzsolva
görög joghurt
fokhagyma ízlés szerint

A csirkemellfilét körülbelül 1cm vastag szeletekre vágtam, sóztam. Egy tálban elkevertem a joghurtot, zúzott fokhagymát és beletettem a húst úgy, hogy a pác mindenütt bevonja. Lefedve hűtőbe tettem. Ha tehetjük készítsük el pár órával korábban.
A tészta hozzávalóit a dagasztógép üstjébe mértem és lágyabb tésztát gyúrtam. Akkor jó, ha jól kidolgozott, felülete selymes, kézhez nem ragadó. Letakarva pihentessük minimum  30 percig, de akár állhat egy órát is.

Közben előkészítettem a zöldségeket. A megmosott, szárazra törölt uborkát, paradicsomot, paprikát kockákra, a hagymát karikákra vágtam. Kevés olíva olajjal meglocsoltam és átforgattam. Hűtőbe tettem. Az öntethez a joghurtba belekevertem a zúzott fokhagymát.

A tésztát 8 darabra vágtam és kigömbölyítettem. Pár percet vártam, hogy a sikérszálak pihenjenek, majd lisztezett nyújtótáblán egyenletes vastagságú kerek lappá nyújtottam és forró serpenyőben/palacsinta sütőben mindkét oldalát megsütöttem. A sütéskor lehulló lisztet seperjük ki az edényből. A kész pitákat nedves papírtörlővel letakartam, míg az összes el nem készült. 

A csirkemellfiléket kevés olajon hirtelen kisütöttem majd csíkokra vágtam.

Az előkészített zöldségeket, olajbogyót, fokhagymás joghurtot, elmorzsolt fetát, húst és a fetát az asztalra tettem, így mindenki kedvére készíthette a saját gyrosát. 

Tipp: adhatunk a gyros mellé tzatzikit - joghurtos fokhagymás uborka salátát -, akár kevés mentával megbolondítva is.
Joghurtos pác helyett készíthetjük a húst házi gyros fűszerkeverékkel is. Receptjét lásd ide kattintva.
A pita jól fagyasztható, más töltelékkel is tölthető, kenyérhelyettesítőnek, melegszendvics alapnak is kiváló.
* a tv paprika, természetesen nem a gasztro csatorna, hanem tölteni való paprika! :) 

Vakondtúrás torta

Nem, ez nem egy kertészeti szaklap, hogyan szabaduljunk meg kertünkben garázdálkodó vakondtól című cikke, hanem egy isteni desszert mascarpone habbal, eperrel és földet imitáló, szaftos, kakaós piskótával! Az eredeti Maulwurfkuchen banánnal készül, de IR-esként, ráadásul eperszezonban magától értetődő, hogy lecseréljük! 

Hozzávalók, 24cm-es tortaformához
A piskótához
250ml forró víz
50g keserű kakaópor
80g cukornak megfelelő édesítő, nálam negyedannyi ugyanannyi

125g puha vaj
100g cukornak megfelelő édesítő, nálam negyedannyi ugyanannyi
2 szobahőmérsékletű tojás
220g liszt (60g sima, 160g tk. búza)
fél teáskanál sütőpor
fél teáskanál szódabikarbóna
fél teáskanál vanília őrlemény
kevés vaj és a liszt a forma előkészítéséhez

A krémhez
500ml 30%-os zsírtartalmú habtejszín
250g mascarpone
80g cukornak megfelelő édesítő, nálam negyedannyi ugyanannyi
40g, 2 csomag Dr Oetker Expressz Zselatin Fix
kb. 300-400g közepes szemű eper

A tortakarika aljába papírt szabtam, oldalát vékonyan vajaztam, liszteztem. A kakaóport egy tálba szitáltam, beletettem a negyedannyit és ráöntöttem  a forrásban lévő vizet. Simára kevertem és félretettem hűlni. 

Amikor a kakaós alap kihűlt, a sütőt 180 fokra előmelegítettem. A puha vajat a negyedannyival kihabosítottam, egyenként hozzáadtam a tojásokat és lassú fokozaton keverve beleöntöttem a kakaós keveréket. Beleforgattam a vaníliát és a lazítókkal elkevert lisztet. A masszát a formába simítottam és 45 perc alatt megsütöttem. Tűpróbával ellenőriztem, hogy átsült-e. 15 percig a formában pihentettem, majd áttettem egy tortadeklire. Használhatunk helyette lapos, perem nélküli tányért is.

Amikor a piskóta teljesen kihűlt a zselatin fixxel kemény habbá vertem a jéghidegre hűtött tejszínt. Míg a tejszín készült, az epret megmostam, a csumáját levágtam és papírtörlőn megszárítottam. A mascarponét alaposan összekevertem a negyedannyival.

A tortalap tetejét körülbelül 1,5 cm magasan levágtam és egy tálba tettem, majd 1,5 cm peremet hagyva kiszedtem a közepét. 

A levágott felső és a kieső belső részt összemorzsoltam, ez lesz majd a vakondtúrásunkhoz a "föld".

A mascarponeba beleforgattam a tejszínt és vékony rétegben megkentem vele az előkészített piskótát, majd rápakoltam az epreket. A közepére ne tegyünk, mert képtelenség szépen felszeletelni.

A krémet ráhalmoztam, habkártyával elsimítottam, majd a morzsával befedtem. Legkönnyebb tortadeklivel felemelni és a morzsás tál felett tartva, forgatva rányomkodni. Mikor ezzel elkészültem átcsúsztattam egy tortatálra. Tálalásig hűtőbe tettem.

A kevés megmaradt morzsa kiváló alap pohárkrémhez. 

A kakaós piskótához Nigella's devil's food cake receptjét használtam, némi módosítással.

Máglyarakás

Talán vannak akik emlékeznek szeptemberi megállapodásomra a kislányommal, hogy minden héten sütök neki kalácsot, de reggeli nélkül nem mehet iskolába. Szerencsére a reggelire vonatkozó egyezséget sikerült betartani, ám a kalácsmánia hol lecsengett, hol felerősödött. Egy ilyen megunós fázisban tettem el pár szeletre való, mézeskalács fűszerrel ízesített kalácsot a mélyhűtőbe, hogy egyszer biztos jó lesz előkapni... Aztán a húgom említette tegnap, hogy máglyarakást süt. Kapóra jött az ötlet, mert kornyadozott pár alma a spájzomban, és mindig akad a fagyasztóban pár extra tojásfehérje is. 

Hozzávalók, 28x23cm-es hőálló tálhoz, tepsihez

250g kalács

250ml 30%-os habtejszín

250ml víz

3 nagy tojás

30g olvasztott vaj

80g cukornak megfelelő édesítő, nálam negyedannyi ugyanannyi

kevés vaj és liszt a forma előkészítéséhez

600g alma

30g vaj

60g cukrozatlan sárgabaracklekvár

6 tojás fehérje

80g cukornak megfelelő édesítő, nálam nyírfacukor

15g étkezési keményítő

A tepsit vékonyan kivajaztam, liszteztem, a sütőt 180 fokra előmelegítettem. A kalácsot felszeleteltem és két sorban, szorosan a tepsibe raktam. A tojások sárgáját egy nagyobb tálba tettem, alaposan összekevertem a negyedannyival, majd a meglangyosított vizes tejszínnel és olvasztott vajjal. Ráöntöttem a kalácsra és félretettem.

Az almákat meghámoztam, negyedeltem, magházukat eltávolítottam és vékony szeletekre vágtam. A vajat egy serpenyőben megolvasztottam, és az almát félpuhára pároltam. Ügyeljünk rá, hogy ne főjön meg! Hozzákevertem a lekvár felét, majd elsimítottam a kalácson, ami időközben szépen beitta a tejszínes keveréket. Sütőbe tettem és körülbelül 30 perc alatt megsütöttem. Ez az idő irányadó, nézzük meg a közepét, hogy megsült-e. 

 

A tojásfehérjéket a nyírfacukorral habbá vertem. A hab ne legyen kőkemény, hogy ne törjön össze, ha a sütire tesszük. Felmerülhet a kérdés, hogy miért használtam a habhoz nyírfacukrot és étkezési keményítőt. Nos, mindkettő egy célt szolgál, hogy jó tartású, szép habot kapjunk. Természetesen készülhet más, általunk preferált édesítővel is.

A maradék lekvárt elsimítottam az almatölteléken, majd kanállal ráhalmoztam a tojáshabot. Visszatettem a sütőbe és aranybarnára sütöttem, bő 15 perc alatt.

Tipp: készíthetjük tk. kifliből, gubarúdból, de a legfinomabb kalácsból (a jobb oldali címkefelhőben ezekre a címszavakra keresve több recept is elérhető). A mézeskalács ízesítés miatt nem tettem vaníliaőrleményt az öntetbe, de ha a fentiek valamelyikéből készítjük, érdemes beletenni.

Ha nincs cukormentes lekvárunk, akkor kevés vízzel főzzünk sűrűre friss, vagy mirelit epret, áfonyát vagy erdei gyümölcs mixet. Bármilyen savanykás íz jól illik hozzá.