2016. december 4., vasárnap

Chia magos kréker

Mielőtt okkal-joggal az a vád érne, hogy így az ünnepek közeledtével édességes bloggá váltam, meg szeretném osztani a legújabb sós kedvencemet ezt a sajtos, chia magos, szuper ropogós kekszet. Vigyázat, nehéz abbahagyni és erősen addiktív!


Hozzávalók
300g liszt (100g sima, 100g tk. búza, 100g lágy zabpehely)
25g chia mag
50ml extra szűz olívaolaj
60g cheddar, reszelve
60g parmezán, reszelve
2 tojás
80-100g tejföl
2 teáskanál só
kevés liszt a nyújtáshoz

A zabpelyhet késes aprítóval kissé megdaráltam úgy, hogy ne legyen teljesen finom. Helyette természetesen használhatunk zabpehelylisztet is. Elkevertem a lisztekkel, hozzáadtam a chia magot, sót, sajtokat, majd az olajat, tojásokat és annyi tejfölt, hogy összeálljon, jól formázható legyen a tészta. A kidolgozott tésztát 10 percig pihentettem. Hűtőbe tenni nem szükséges, elég letakarva a konyhapulton hagyni.  


A sütőt 180 fokra előmelegítettem. A tésztát megfeleztem és lisztezett nyújtótáblán 2-3mm vékonyra nyújtottam. Egy hegyes villával sűrűn megszurkáltam. Erre azért van szükség, hogy ne púposodjon fel.  Derelyevágóval téglalapocskákra vágtam és papíros sütőlemezre sorakoztattam a kekszeket. 8-10 perc alatt aranybarnára sütöttem. Folyamatosan nyújtottam, sütöttem, míg a tészta el nem fogyott. Vigyázzunk, mert nagyon könnyen megég. Zárt dobozban jól eltartható.


Tipp: olívaolaj helyett használhatunk hideg vajat. Miután a lisztekkel elmorzsoltuk, adjuk hozzá a többi hozzávalót. Érdemes minimum fél órát hűtőben pihentetni. 
A sajtok szabadon variálhatók, de mindenképp használjunk valami karakteresebbet. 
Ha kevésbé jó a szemmértékünk, de egyforma téglalapokat szeretnénk, hívjunk segítségül egy konyhai szolgálatra rendszeresített műanyag vonalzót. 


2016. december 3., szombat

Gesztenye alagút

Szerencsére inzulinrezisztensként sem kell lemondanunk a gesztenyéről, sok helyen kapható natúr püré, amit ízlés szerint édesíthetünk. Majd megkoronázhatjuk az ünnepi asztalt egy szép csokoládés, gesztenyés desszerttel. Apró csavar, hogy a hagyományos gesztenye alagúttól eltérően, a gesztenye nem rúd, hanem apró golyók formájában került a süteménybe. 


Hozzávalók/ 1 őzgerinc formához
4 tojás
80g liszt (30g sima, 50g tk. búza)
15 g keserű kakaópor
80g nyírfacukor
1 evőkanál napraforgó olaj

A krémhez
250g natúr gesztenyemassza
50g cukornak megfelelő édesítő, ízlés szerint
rum vagy rum aroma, ízlés szerint
300ml tejszín
10g zselatin
100ml hideg víz

Az áthúzáshoz
120g 80%-os keserű csokoládé
1 evőkanál étolaj
10g fehér csokoládé 


A sütőt 180 fokra előmelegítettem. Egy sütőlemezt papírral előkészítettem. A tojásokat kettéválasztottam, a fehérjéből a nyírfacukor felével laza habot vertem. A sárgáját a cukor másik felével kihabosítottam. A fehérjehabot beleforgattam a sárgájába, óvatosan hozzákevertem a kakaóporral vegyített lisztet és az olajat. A masszát a sütőlemezre tettem és vékony lapot kentem. Az előmelegített sütőben 10 perc alatt megsütöttem. Ügyeljünk rá, hogy a piskóta ne száradjon ki, puha, szaftos maradjon. A kisült lapot vékonyan meghintettem liszttel és átfordítottam. (Piskótakészítési alapismeretek itt olvashatók.)


A gesztenyét  édesítővel és rumaromával összedolgoztam. 50g masszából apró, különböző nagyságú golyókat formáztam. 
Az alagútformát papírral kibéleltem. A piskótáról lesepertem a lisztet és beleszabtam a formába úgy, hogy a széléig érjen, illetve kiszabtam a talpához való tésztát is.
A jéghidegre hűtött tejszínt habbá vertem. A zselatint fém tálkába tettem és hideg vízzel beáztattam. Pár percet állni hagytam majd vízgőz felett megolvasztottam.
A gesztenyét kevés felvert tejszínnel fellazítottam, majd a maradékot óvatosan belekevertem. Ha szükséges adni lehet hozzá még édesítőt, rumaromát. Végül belekevertem a zselatint. A krémet habzsákba töltöttem, vékony csíkban a formában lévő piskótára nyomtam. Beleszórtam párat a gesztenyegolyókból, ismét krém következett, rá a golyócskákból, így ismételtem, míg a forma teli nem lett. Végül a piskótalappal befedtem és hűtőbe tettem.


Mikor a krém megdermedt az alagutat kiborítottam a formából,  rácsra tettem. A sötét és fehér csokoládét  fém tálkákba tettem  és felolvasztottam. A fehér csokit celofán zsákba töltöttem. Az alagutat áthúztam a keserű csokival és a fehérrel körkörösen díszítettem. Hűtőbe tettem, míg a csokoládé meg nem szilárdult. Forró vízbe mártott késsel felszeleteltem.


2016. november 25., péntek

Rumos diócska

Nagymamámtól örököltem ezeket a sosem használt diócska formákat. Különös érzés volt a megsárgult, 80-as évekbeli csomagolásból kiszedni őket és arra gondolni, biztosan örülne neki, ha tudná, hogy én birtokba vettem őket és szeretné a formákkal készült süteményt.


Hozzávalók, körülbelül 45 diócskához
Linzerhez:
300g liszt (90g sima liszt, 210g tk. búza)
120g  darált dió
120g hideg vaj
1 tojás sárgája
80g nyírfaporcukor
fél kezeletlen citrom héja

Krémhez
100ml tej (vagy fele tejszín-víz)
1 tojás sárgája
20g  tk. búzaliszt
120g dió
120g vaj
100g nyírfaporcukor
rum vagy rumaroma, ízlés szerint


Egy nagyobb tálba mértem a lisztet. A vajat mokkacukor nagyságú kockákra vágtam, majd elmorzsoltam a liszttel. Hozzáadtam a darált diót, nyírfacukrot, citromhéjat, tojást és gyors mozdulatokkal egynemű tésztát gyúrtam. Gyúrás után a tésztát lisztezett felületen átgömbölyítettem, majd fóliába csavarva egy órára hűtőbe tettem. (Linzer kisokos ide kattintva olvasható ) Míg a tészta pihent, előkészítettem a formákat, vékonyan vajaztam, liszteztem.
A sütőt 180 fokra előmelegítettem, majd a tésztát enyhén lisztezett nyújtótáblán 3 mm vastagra nyújtottam. A forma méretéhez illő, 4cm-es kiszúróval korongokat szúrtam, majd az oldalukból sarló alakban levágtam, úgy hogy a diócskákat szépen kitöltsék.

Sütőbe tettem és aranybarnára sütöttem őket. Addig ismételem, míg a tészta el nem fogyott. A következő adagokhoz már nem kell a formákat újravajazni.

Közben krémhez a lisztet egy kis vizes tejszínnel, tojássárgával csomómentesre kevertem és a forrásban lévő tejszínes vízhez adtam, besűrítettem.  Robotgéppel kihűlésig kevertem, majd hozzáadtam a lágy vajat, nyírfaporcukrot és habosra kevertem. Végül beletettem a diót, rummal ízesítettem. 7-es sima csővel ellátott nyomózsákba tettem és összetöltöttem a diócskákat. Zárt dobozban sokáig eltartható.


2016. november 20., vasárnap

Advent 2016 '

Régi olvasóim tudják, hogy évről-évre mézeskalácsból készítek adventi "koszorút". A korábbi sík formákkal szakítva, most egy kis mézeskalács házikót csináltam. Ezzel kívánok mindenkinek szép ünnepváró időszakot! Fogadjátok szeretettel és ha kedvet kaptok hozzá, készítsetek magatok is!


Hozzávalók, kizárólag dekorációs célra
Hozzávalók
375g liszt
180 g méz
75g porcukor
45 g margarin
1 nagy tojás
fél teáskanál szódabikarbóna
2 teáskanál mézeskalács fűszer

Glazúr
3 tojás fehérje
3 evőkanál étkezési keményítő
450g porcukor, függ a tojások nagyságától
pár csepp ecet


A tésztasütést megelőző napon kimértem a szárazanyagokat, elkevertem őket. A margarint a mézzel egy nagyobb tálban felolvasztottam. Hozzáadtam a tojást, a fűszeres lisztet és összegyúrtam. A tésztát fóliába csavartam és egy éjszakán át hűtőben pihentettem.
Kartonpapírból elkészítettem a sablonokat: házikó elemeit, hóembert, őzikét, fenyőket.
Másnap a kivettem a tésztát alaposan átgyúrtam, felét 3-4 mm vastagra nyújtottam. Először az ovális talapzatot készítettem el. Pogácsaszaggatóval kiszúrtam a teamécsesek helyét. 180 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütöttem. 
A sablonokkal kivágtam a házikó részeit, hóembert, fenyőket, őzikét. Kiszabtam a kerítés elemeit, kis kövecskéket készítettem a gyalogúthoz, csillagokat szúrtam és megsütöttem őket. Csináltam pár derékszögű háromszög alakú tésztát is, hogy legyen támasztékom, ha szükséges.


Elkészítettem a glazúrt, először csak a fele mennyiséget. A porcukrot, hogy minél finomabb legyen, kávédarálón ledaráltam. Folyamatosan adagolva felvertem vele a tojásfehérjéket, belekevertem az ecetet és a keményítőt. Nem biztos, hogy szükséges az összes porcukor, ez függ attól, hogy mekkorák a fehérjék. Míg a glazúrral dolgozunk egy benedvesített papírtörlővel, vagy folpack fóliával érdemes a maradékot letakarni, hogy ne száradjon ki a felülete. Celofánból zsákokat hajtottam a díszítéshez.
A jobb szemléltetés  érdekében papírból készítettem egy zsákot. Ezt, a befőző celofánnál keményebb, virágárusoknál kapható celofánból készítem a rajzoláshoz.
Egy derékszögű háromszöget vágtam, a leghosszabb oldalát a bal kezembe véve felcsavartam és tűzőgéppel megtűztem. Amikor a glazúrt beletetettem, szorosan behajtottam a száját. A zsák végén apró lyukat vágtam.


Először a házikó frontját, hátulját és oldalát díszítettem fel. Majd a glazúrt pár csepp vízzel felhígítva takarómázat készítettem. A tető, a fenyők, hóember, őz kontúrjait a sűrűbb glazúrral megrajzoltam, majd mikor megszáradt, kitöltöttem takaróglazúrral.  Amikor megkötött, akkor kaptak még plusz díszítést.
Ezután összeállítottam a házikót. Mikor az oldalelemek megszáradtak és stabilan álltak, akkor került rá a tető, amit 1-1 kisdobozzal alátámasztottam. Beiktattam egy kis pihetőt, hogy a ház teljesen szilárdan álljon. 
Pár óra múlva feltettem a tető szegélylécét, a csillagot, mellétettem a fákat, hóembert, őzet, végül a kerítést és az utacska köveit. Mikor minden megszilárdult, finoman leszórtam porcukorral. 
 
Korábbi mézeskalács adventi koszorúim ide  és ide kattintva nézhetők meg.  


A mézeskalács receptért Mohakonyhát illeti köszönet!

2016. november 19., szombat

Tejfölös lencselves kolbászcsipsszel

Lencséből általában főzeléket készítek, de ma egy kellemes savanyú levest főztem belőle. Hogy megadjuk a módját egy kis füstölttel és pár karika kolbászcsipsszel. Természetesen a füstölt hús kihagyható, de a csipszet vétek lenne.


Hozzávalók
200g füstölt dagadó vagy más füstölt hús
180g lencse
1 fej vörös hagyma
1 gerezd fokhagyma
2 szál sárgarépa
1 szál fehérrépa
kis darabka zeller, elhagyható

frissen őrölt bors
babérlevél
kevés olaj
1,5l víz/füstölt hús főzőleve

A habaráshoz
45g tk. búzaliszt
1 teáskanál pirospaprika
1 teáskanál mustár
200g tejföl

A kolbászcsipszhez
120g füstölt kolbász

A füstölt dagadót megfőztem, annyi vízben ami ellepi. Az előfőzésre azért van szükség, mert sokkal tovább fő a hús, mint a lencse.
A hagymát kevés olajon megfonnyasztottam, rádobtam a felkarikázott zöldségeket, átválogatott, mosott lencsét és a füstölt hús levével és vízzel felengedtem. Ha nem főzünk bele füstöltet, akkor vizet adunk hozzá. Belezúztam a fokhagymát, borsoztam, hozzáadtam babérlevelet és átettem bele a füstölt húst is. Sózáskor figyelembe kell venni, hogy a hús leve milyen sós.
Amikor a zöldségek megpuhultak, elkészítettem a habarást.  Egy nagyobb fém tálba tettem a lisztet, pirospaprikát, mustárt és a tejföllel csomómentesre kevertem. A forrásban levő levesből két merőkanálnyit belekevertem a habarásba, majd beleöntöttem a levesbe és átforraltam.
A kolbászcsipszhez vékony szeletekre vágtam a füstölt kolbászt, annál jobb, minél vékonyabb. Praktikus a  kolbászt fagyosan, éles késsel szeletelni. Forró serpenyőbe tettem és közepesen lángos ropogósra sütöttem. Papírtörlőre szedtem, aztán tálaltam.