Csokis keksz

Szeretném egy rendhagyó előszóval indítani ezt a bejegyzést, mert újra és egyre gyakrabban fordul elő, hogy más blogokon látom viszont a receptjeimet. Nincs is ezzel gond, hisz a receptek azért születnek, azért teszem közkinccsé őket, mert szeretném megosztani a tapasztalataimat, ötleteimet. Azt viszont problémának érzem, hogy ezekben a remakekben egy szó sem esik a forrásról. Így bizony ezeket joggal nevezhetjük plagizálásnak, másolásnak, más farvizén való vitorlázásnak.
Az nyilvánvaló közhely, hogy nincs új a nap alatt. Amivel nincs is baj, hisz én is használom mások receptjeit, amelyekre kivétel nélkül hivatkozom is. De úgy veszem észre, némely blogger kolleginák rögtön a sajátjuknak éreznek recepteket, ötleteket, ha kicsit elvesznek, hozzátesznek, megváltoztatnak.
Nos, ezúton és ismételten szeretném leírni, hogy a blogomra való hivatkozás nélküli recepthasználathoz nem járulok hozzá! Tudom, kéménybe korommal...

Süssetek ti is csokis kekszet! Gyors, egyszerű és bitang jó!

Hozzávalók
300g liszt (90g sima, 210g tk. búza)
1 teáskanál, 3g sütőpor
100g 81% keserű csokoládé
120g hideg vaj
120g (édesszájúaknak 150g) cukornak megfelelő édesítő, nálam negyedannyi ugyanannyi,
2 tojás
fél rúd vanília kikapart magjai

A csokoládét apró kockákra vágtam. A kis darabokra felaprított vajat a lisztekkel késes aprítóba tettem és  elmorzsoltam. Egy nagyobb tálba öntöttem, hozzáadtam a sütőport, vaníliát, negyedannyit, a tojásokat, csokit és összegyúrtam. A tésztát elfeleztem és két, körülbelül 4cm átmérőjű hengert formáztam. Fóliába csavartam és hűtőbe tettem. 

Két órát pihentettem, míg a vaj megdermedt. 

A sütőt 180 fokra előmelegítettem és előkészítettem két papíros sütőlemezt. A tésztahegereket recés késsel 3-4 mm vékony korongokra vágtam, és a tepsire sorakoztattam. Amikor az első megtelt, sütőbe tettem és 12 perc alatt megsütöttem. A sütési idő sütőfüggő, vigyázzunk, könnyen megég.