2015. október 11., vasárnap

Kenyérlángos, ahogy én készítem

Ma találkozott a kellemes a hasznossal. Teljesítettem a férjem ebéd óhaját és ezennel azt - a többeknek tett ígéretemet is -, hogy leírom a kenyérlángos receptemet. 
Sokakkal ellentétben vékony tésztával készítem, mert frissen a tészta szinte ropog. Lila hagyma helyett pedig vörössel, mert így sokkal hangsúlyosabb a hagyma íze.


Hozzávalók/2 vékony tésztájú, körülbelül 35x40cm-es kenyérlángoshoz
A tésztához 
500g liszt (150g rétes, 100g őrölt zabpehely, 250g tk. búza)
20g búzasikér
350ml víz
20g élesztő
50g olíva olaj
1,5 teáskanál só

Feltéthez
450g tejföl
2 gerezd fokhagyma
2x150g extra húsos kolozsvári szalonna
2x2 közepes fej vörös hagyma
2x200g trappista sajt


A tészta hozzávalót a kenyérsütőgép üstjébe mértem és egynemű tésztává gyúrtam. Nem ijedjünk meg tőle, kissé lágy lesz, de pihentetés után könnyű dolgozni vele. Ha kézzel szeretnénk összegyúrni, akkor kisebb adagokban, 15 perc pihenőket tartva 3-4 adagban dolgozzuk bele az olajat. 
A kész tésztát lisztezett kelesztőtálba tettem, lefedtem és bő egy órán át pihentettem. Közben kétszer átszellőztettem, azaz lágyan visszanyomkodtam, így a tésztám laza, buborékokkal teli lett.
Míg a tészta pihent előkészítettem a rávalókat. A tejfölt elkevertem a zúzott fokhagymával, a hagymát felkarikáztam, a kolozsvárit apró kockákra vágtam és nagylyukú reszelőn lereszeltem a sajtot.
A megkelt tésztát lisztezett nyújtótáblára borítottam, két egyenlő részre vágtam. Téglalap alakúra nyújtottam és enyhén lisztezett sütőlemezre tettem. A sütőt 200 fokra melegítettem. Miután a tészta körülbelül 25 percet pihent, villával megszurkáltam, majd elősütöttem. Addig szoktam sütni, míg a tészta kérget nem kap. Ezután elősütöttem a másik lapot is. Ezzel a módszerrel elkerülhető, hogy a tészta sületlen, szalonnás legyen.
Mikor a második lap elkészült, az elsőre csak akkor raktam rá a feltétet, tejföl, szalonna, hagyma, sajt sorrendben. Azonnal visszatettem a sütőbe és 20 perc alatt aranybarnára sütöttem. Pizzavágóval forrón szeleteltem és míg a második tepsi sült, az elsőnek már hozzá is láttunk.


Tipp: Ha nem előre kockázott kolozsvárit használunk, akkor a legkönnyebben úgy tudjuk apróra vágni a szalonnát, ha lefagyasztjuk, majd félig felengedve szeleteljük.
Fontos, hogy a tejföl amit használunk jó minőségű, ne túl savós legyen, hogy ne áztassa el a tésztát. 
Aki nem diétázik és szabadon használhat főtt krumplit, az tehet egy közepes főtt, tört burgonyát is tésztába, a lehűtött főzőlét is beszámítva a folyadékba. Mivel a krumpli a tésztát lágyítja, így kicsivel több lisztre lehet szükség.

2015. október 9., péntek

Maffiagolyó

Ez a paradicsomos húsgombóc maffiagolyó néven vonult be a családi legendáriumba, a Keresztapa című film után szabadon. Annyira szeretjük, hogy már régóta nem is főzök bolognait.


Hozzávalók
A húsgolyókhoz
500g darált hús, marha, sertés vegyesen
1 tojás
20g apró szemű zabpehely
1 kisebb fej vörös hagyma
1 gerezd fokhagyma
2 evőkanál Worcestershire szósz (elhagyható)
oregano
bors

olaj a sütéshez

A szószhoz
500ml natúr paradicsomlé
4 nagyobb paradicsom
(vagy ezek helyett 2x400g hámozott, kockázott paradicsom paradicsomlében)
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
olaj
csipet nyírfacukor, ha a paradicsomlé savanyú lenne


A vöröshagymát finom reszelőn egy keverőtálba reszeltem (így sütés közben nem potyog ki). Beletettem a darált húst, tojást, zabpelyhet, zúzott fokhagymát, fűszereztem és alaposan összekevertem. Ha a hús nedvesebb, igényelhet több zabpelyhet, de érdemes vele csínján bánni, hogy finom szaftos legyen a gombóc. 
Míg a hús pihent, elkészítettem a szószt. A hagymát finomra vágtam, kevés olajon üvegesre dinszteltem, majd felöntöttem a paradicsomlével. Az egész paradicsomokat forró vízbe dobtam, lehúztam a héjukat, majd felkockázva a szószhoz adtam. Miután felforrt, lefedve, lassú tűzön sűrítettem.
A húsból vizes kézzel diónyi gombócokat formáztam. Egy serpenyőben ujjnyi olajat hevítettem, a golyókat aranybarnára sütöttem és papírtörlőre tettem.  
A húsgombócokat beleraktam a paradicsomba, pár percig együtt főztem őket, majd hozzáadtam a zúzott fokhagymát és kicsit édesítettem. Al dente durum spagettivel tálaltam.

2015. október 5., hétfő

Sós darálós keksz

Gyerekkorom egyik nagy kedvence volt a házilag készült darálós keksz. Óriási mennyiségben gyártottuk és hetekig csemegéztünk belőle. Manapság, ha arra a töménytelen mennyiségű porcukorra gondolok, amiben ezeket a sütiket megforgattuk, kiráz a hideg. Nemrég mégis vettem a húsdarálómhoz egy kekszkészítő feltétet, mert elhatároztam, hogy megcsinálom a magam darálós kekszét, sós verzióban. A sajton kívül került bele pirospaprika és kömény, de ezek elhagyhatók vagy kedvünk szerint más fűszerre cserélhetők.


Hozzávalók
200g liszt (60g durum, 60g őrölt zabpehely, 80g tk. búza)
125g hideg vaj
100g finomra reszelt sajt, nálam 50g trappista, 50g tilsiti
60ml hideg tejszín
1 tojás sárgája
1 csapott teáskanál só, figyelembe véve, hogy a sajtok milyen sósak
1 mokkáskanál pirospaprika, elhagyható
2 mokkáskanál őrölt kömény, elhagyható


A liszteket a sóval elkevertem, majd a kockára vágott vajat elmorzsoltam vele. Hozzáadtam a tojást, a tejszínt, végül a sajtot és a fűszereket. Összeállítottam a tésztát. Fontos, hogy hideg vajjal és tejszínnel dolgozzunk, a lehető leggyorsabban, hogy a kezünk melegétől a zsiradék ne tudjon kicsapódni. A linzertészta készítés szabályairól és a tésztahibák javításáról egy korábbi bejegyzésben itt írtam.
A kész tésztát fóliába csavartam és hűtőszekrénybe tettem. Két óra pihenő után a kekszkészítős húsdarálón ledaráltam a tésztát. Hosszabb csíkokat készítettem, majd 4-5cm-es rudakra vágtam. Papíros sütőlemezre tettem és 180 fokra előmelegített sütőben megsütöttem. Vigyázat, könnyen megég. 


Tipp: ha nincs klasszikus húsdarálód, akkor ebből a sós linzer tésztából készíthetsz kiszúrt, vágott kekszet is.

2015. szeptember 20., vasárnap

Áfonyahabos rolád

Már rég bespájzoltam a télire való áfonyából. Pénteken meglepetten láttam a piacon, hogy még mindig lehet frisset kapni. Más terveim voltak vele, de annyira zamatos, édes volt, hogy inkább ilyen szépen végezte.


Hozzávalók
A piskótához
5 tojás
100g liszt (70g őrölt zabpehely, durum)
1 mokkáskanál sütőpor
80 g nyírfacukor
1 evőkanál étolaj

A krémhez
250g mascarpone
250g tejszín
10g zselatin
80 ml hideg víz
30g nyírfaporcukor
1 kezeletlen citrom héja
citromlé, ízlés szerint
200g áfonya

nyírfaporcukor a díszítéshez


A tészta hozzávalóiból a szokásos módon piskótát sütöttem. A piskóta készítés aranyszabályait lásd egy korábbi bejegyzésben: itt. A kisült lapot vékonyan meghintettem liszttel és átfordítottam. Pár percet pihentettem és felcsavartam. Nem szükséges külön vizes ruhát használni, csavarjuk melegen a saját papírjával együtt.
Az áfonyát megmostam, jól lecsepegtettem, majd a felét összeturmixoltam. Pár szemet félretettem a díszítéshez. Az alaposan lehűtött tejszínt kemény habbá vertem. A zselatint fémtálkába tettem és hideg vízzel beáztattam. A piskótalapról lesepertem a lisztet, lehúztam róla a papírt. Bőrös felével felfelé rátettem egy tiszta sütőpapírra, a szélét késsel kiegyenesítettem.
A mascarponét keverőtálba tettem, hozzáadtam a nyírfaporcukrot, összeturmixolt gyümölcsöt, citromhéjat, majd a tejszín harmadával elkevertem. A zselatint vízgőz felett felolvasztottam. A krémhez óvatosan hozzákevertem a maradék habot, citromlével ízesítettem, majd belekevertem a zselatint. 
A krémből egy habkártyányit félretettem. A többit a lapra tettem, egyenletesen elkentem, rászórtam az áfonyát, és feltekertem. A sütőpapírba becsavartam, ügyelve arra, hogy a piskóta széle a rolád alá kerüljön. Hűtőszekrénybe tettem és szeletelés előtt két órát pihentettem. Vékonyan meghitettem porcukorral, majd a félretett krémmel és gyümölccsel díszítettem. 


Egy kis segítség azoknak, akik tartanak a zselatintól. Pár apróságot átgondolva, nagyon egyszerű vele bánni. A krém, amibe belekeverjük relatív hideg. Ha a zselatinunk nem elég meleg, akkor kicsapódik és csomós lesz. Ha viszont túl forró, akkor megolvaszthatja a krémet és az elfolyhat. Ezért kell megtalálni azt a hőmérsékletet, ami a kézmelegnél erősebb, de még nem forró. A zselatint mindig lassú sugárban, a krémet folyamatosan keverve, öntjük a krémhez, ügyelve rá, hogy keverés közben minél kevésbé törjük össze a habot.


Zöldséges tócsni

Nemrég, egy éttermi tányéron, köretként  felszolgált, hagyományos burgonyás tócsni láttán gondolkodtam el azon, hogyan is tehetném ezt magamnak is ehetővé. Persze megint a kedvenc alapanyagok oldották meg a kérdést: a zabpehely és a cukkini. No meg, hogy a szemet is gyönyörködtesse a dolog, egy kis répa.


Hozzávalók
200g apró szemű zabpehely
500g zöld, sárga cukkini és répa vegyesen
3 tojás
2 gerezd fokhagyma
bors

zsiradék a sütéshez


A cukkinit és a répát nagylyukú reszelőn lereszeltem és lesóztam. 10 percet pihentettem. A zabpelyhet elkevertem a tojással, zúzott fokhagymával, majd hozzáadtam a cukkinit, borssal ízesítettem. A cukkinit nem csavartam ki, mert fontos, hogy a massza kenhető legyen, de ne folyjon. 
Egy kisebb serpenyőben olajat melegítettem és egy nagy evőkanálnyi masszát elsimítottam benne. Mindkét oldalát aranybarnára sütöttem. Sütés közben a zsiradékot pótoltam. 
Fokhagymás tejföllel tálaltam.


Az alapötlért Fittkonyhának tartozom köszönettel!