Fánkot sütni, enni nem csak farsangkor jó! Ma egy tradicionális német recept alapján készítettem Berliner Pfannkuchent, ami az összeállítás és formázás módjában is eltér kicsit a nálunk megszokottól. A tojás felverve kerül bele, de érdemes rászánni plusz három percet, hisz ezzel segíthetjük, hogy a fánkunk légiesen könnyű, szinte habos legyen. A másik különbség, hogy ezt a fánkot nem kiszúróval kell formázni, hanem tésztagömböket kell készíteni.
500g liszt (150g sima, 350g tk. búza)
40g friss élesztő
170ml tej
2 tojás
2 tojás sárgája
40g cukornak megfelelő édesítő, nálam negyedannyi ugyanannyi
60g vaj, szobahőmérsékletű
negyed kezeletlen citrom héja
csipet só
45ml rum
olaj a sütéshez
A tejet meglangyosítottam és belemorzsoltam az élesztőt. Hozzákevertem 150g lisztet. Lefedve 20 percig pihentettem.
A tojásokat, tojássárgákat egy tálba engedtem és a negyedannyival kihabosítottam.
Az előtésztához hozzáadtam a maradék lisztet, felvert tojást és összegyúrtam. Beledogoztam a sót, citromhéjat, rumot, végül a puha vajat. Addig gyúrtam, míg a tészta rugalmas, levegős nem lett. Kigömbölyítettem és kelesztőtálba tettem, ahol 40 percig pihent. Közben egyszer átszellőztettem, azaz kissé kinyomkodtam belőle a levegőt.
A megkelt tésztát enyhén lisztezett nyújtótáblára borítottam, 35g-os darabokra osztottam, majd golyókat formáztam. Óvatosan megnyomtam, hogy laposak legyenek konyharuhával letakartam és duplájára kelesztettem. Ehhez 30 percre volt szükség, de ez az idő függ a konyhánk hőmérsékletétől.
Olajat melegítettem (körülbelül 160 fokra) és a fánkokat megsütöttem úgy, hogy az alsó felük került fölülre az olajba. Míg ez a felük sült lefedtem, majd a fordítás után fedő nélkül sütöttem. A kész fánkokat rácsra tettem lecsepegni.
Tálaláskor megporcukroztam és baracklekvárt adtam hozzá. Az eredeti Berlinerbe beletöltik a lekvárt, de kinek van ezt türelme kivárni...
Forrás: Eckardt Witzigmann, Mehlspeisen Gebäck Dessert, Wilhelm Heyne Verlag, München, 1994.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése