2014. szeptember 27., szombat

Szelidítsünk "zabos" piskótát

Piskóta. Van, akinek ujjgyakorlat. Van, akinek hol sikerül, hol nem. Van, aki hozzá sem fog. Ez utóbbi két csoportba tartozóknak szeretném most egy csokorba gyűjteni mindazt, amit a piskóta sütésről tanultam és kitapasztaltam.
A nagykönyvben (számomra: Dunszt-Schulhof, Cukrászati ismeretek 1., 1985.), a piskóta felvert anyaghányada igen egyszerű. Minden tojáshoz 2 dkg cukor és 2-2,5 dkg liszt jár. Mióta igyekszem tartani az IR diéta elveit nem csak lecseréltem a cukort, de fokozatosan le is redukáltam a süteményeim édességét. És örvendetesen eltolódott a határ. Így, aki édesebb piskótát szeretne az a fenti cukormennyiséget vegye alapul. 

Hozzávalók

7 tojás
50 g nyírfacukor
140 g liszt (70 g őrölt zabpehely, 70 g durum liszt) 
késhegynyi sütőpor (sütőporra csak a nehezebb lisztek miatt van szükség, ha valaki fehér lisztből készíti nyugodtan hagyja el)
1 evőkanál olaj
(4-6 evőkanál lekvár)


A sütőt előmelegítem 180 fokra. 
- Ez az a recept, ahol valóban szükség van erre. Sok, hosszadalmasabb előkészítést igénylő sütemény esetén ezt az instrukciót felesleges pazarlásnak tartom.

Előkészítem a papíros sütőlemezt.

A tojásokat ketté választom.
 - Fontos, hogy a fehérjés edény zsírmentes, száraz legyen. 
- Ügyelni kell arra, hogy a fehérjébe semmiképp ne kerüljön sárgája, ha mégis megtörtént kiskanállal szedjük ki. 
- A sárgáját egy akkora tálba teszem, amiben az egész massza el fog férni, mert ebben fogom összekeverni. 

A fehérjét elkezdem felverni, majd mikor kissé habos több részletben hozzáadom a nyírfacukor kétharmadát. 
- Ha rögtön beletesszük az összes cukrot, akkor sokkal tovább tart és nehezebb felverni, kevésbé lesz levegős.
- Nagyon fontos, hogy a habot nem szabad keményre verni mert akkor a massza összeállításánál össze fog törni. Maradjon lágy, de legyen stabil. 
- Előfordulhat, hogy a tojás amiből a piskótát készítjük nem túl friss. Ez esetben egy pár csepp ecet segíthet, hogy könnyebben fel tudjuk verni.

A sárgáját a nyírfacukor harmadával nagyon habosra keverem. 
- Ha ebben a sorrendben készül a massza, akkor a habverőket nem kell elmosni, mert a sárgájába bevihetem a fehérjés eszközt.

A sárgájához habkártyával hozzászedem a tojásfehérjét, majd kis adagokban hozzákeverem a lisztes sütőport és az olajat. Minél lazábban és gyorsabban, hogy a habot ne törjem össze, ne keverjem le. A keveréshez használjunk hablapátot vagy fakanalat.
- Ha sima lisztből készítem a felvertet, akkor beleszitálom a lisztet, mert így is lazítható a massza, teljes lisztek esetén ez nem járható út.  

A masszát átszedem a papíros sütőlemezre és egyenletesen elsimítom. Sütőbe teszem és körülbelül 12-15 perc alatt megsütöm.
- A sütés első fázisában nem szabad kinyitni az ajtót. A sütési idő lejárta felé lehet ellenőrizni, hogy megsült-e a lap. Ha kézzel megnyomjuk és nedves, szörcsögő hangot ad, akkor még nem sült át,  várnunk kell. Ha olyan érzés, mintha egy szivacsot nyomkodnánk, akkor kivehetjük a sütőből. 

A kisült lapot kiveszem a sütőből, liszttel meghintem és megfordítom. A liszt segít elkerülni, hogy a bőrös fele hozzáragadjon a sütőlemezhez. 
Még melegen, ahogy a kezem bírja, megfordítom, és feltekerem. Sokan vizes konyharuhába tekerik a piskótát, de így önmagába tekerve is tökéletes lesz. 

Ha a lap teljesen hideg, kitekerem és lehúzom róla a sütőpapírt. Bőrös felével felfelé ráteszem a sütőpapírra, a szélét késsel kiegyenesítem. Megkenem lekvárral és szorosan feltekerem, majd a papírba csavarom.
 - Szép kerek formája lesz a tekercsünknek, ha az első réteg sütőpapírt ráhajtva, egy vonalzót fektetünk  mellé és kicsit a vonalzóval összébb húzzuk. 
- Ha azt szeretnénk, hogy a roládnak még szebb legyen a rajzolata, akkor a feltekerés előtt a széléből egy 1 cm-es csíkot vágjunk le, helyezzük közvetlenül a lap szélére és így tekerjük fel. 

Készíthetünk mini piskótaroládot is, amely panírozás helyett szép dísze lehet tejszínes tortáknak.



Egy 24-25 cm-es tortához 3 tojásból készítsünk kisebb piskótatekercset. Kifagyasztva szépen szeletelhető.


A fenti, 7 tojásos recept jól használható tortakarika készítéséhez is. A megadott mennyiség egy 24 cm-es karikához elegendő. Ha nagyobb karikánk van, akkor centiméterenként 1 plusz tojást adunk hozzá. A massza elkészítése ugyanez. A sütési idő 170-180 fokon körülbelül 45-50 perc. Ha a piskóta teteje nagyon pirul, akkor sütőpapírt, alufóliát kell rátenni. Ellenőrizhetjük tűpróbával (középen), de kézzel óvatosan meg is nyomhatjuk a masszát. Ha már nincs szaftos hangja, szivacsszerű érzést kelt, akkor biztosak lehetünk abban, hogy átsült. Sütőből kivéve meglisztezzük és a sütőlemezre visszafordítva hűtjük ki.

2014. szeptember 21., vasárnap

Lapos keksz, azaz szezámos-mákos kréker

Közkívánatra egy gyorsan elkészíthető, könnyen csomagolható kréker, amely nálunk, kislányom ötlete révén, lapos keksz néven fut. Ha társaságnak kínáljuk érdemes dupla adagot készíteni, mert abbahagyhatatlan!


Hozzávalók
300 g liszt (100 g durum, 200 g Graham liszt)
2,5 teáskanál só
150 g zsiradék (120 g vaj, 30 g sertészsír)
120 g létejszín (állati, hab)
20 g szezámmag
20 g egész mák
kevés szezám a szóráshoz

A vajat, zsírt a liszttel, sóval elmorzsolom, hozzáadom a tejszínt, magokat és egynemű tésztává gyúrom. Fóliába csomagolom, és minimum fél órára hűtőbe teszem.
A tészta harmadát kiveszem a hűtőből, lisztezett nyújtótáblán 2 mm vékonyra nyújtom, a tetejét vizes kézzel végigsimítom, megszórom szezámmal, és a nyújtófát végiggörgetem rajta. Így a szezám nem fog leperegni róla. Ha sósabb kekszet szeretnék vékonyan meghintem sóval. Hullámos szélű derelyevágóval háromszögekre (tetszőleges formára) vágom, papíros sütőlemezre teszem és 180 fokra előmelegített sütőben 8-10 perc alatt megsütöm. Az én sütőmmel szükség van 1-2 perc légkeverésre is, hogy szép piros legyen, de ezzel nagyon óvatosan, mert igen könnyen megég.
Míg az első adag tészta sül, addig kis adagokban elkészítem a többi tésztát is.

Ötlet innen: http://www.egycsipet.hu/2012/12/makos-szezamos-kreker-szilveszterre.html

2014. szeptember 17., szerda

Sokmagvas teljes kiőrlésű bucik

Teljes kiőrlésű? És még finom is? Igen! Ropogós talpú, sok-sok megpirult maggal.


Hozzávalók
Öregtészta
100 g liszt (50 g durum, 50 g fehér tönköly)
100 g langyos víz
5 g friss élesztő

Tészta
500 g liszt (150 g őrölt zabpehely, 150 g teljes kiőrlésű rozsliszt, 150 g Graham liszt, 50 g durum liszt)
40 g sikér
10 g árpamaláta (elhagyható)
20 g friss élesztő
1 evőkanál ecet
3 evőkanál olaj
300 ml víz
2 csapott teáskanál só
30 g pehelymix
20 g bulgur (elhagyható)
20 g lenmagpehely
20 g napraforgómag

magok a szóráshoz

Az öregtészta hozzávalóit kelesztőtálba mérem és összekeverem. 8-12 órán, egy éjszakán át állni hagyom.
Másnap a pehelymixet serpenyőben megpirítom, a bulgurt kávédaralóval picit megdarálom. A tészta hozzávalóit a kenyérsütőgép üstjébe mérem, hozzáadom az öregtésztát és rugalmas tésztát gyúrok belőle. Ha szükséges adok hozzá még vizet, vagy plusz lisztet. A tésztának lágynak kell lennie, de nem ragadhat. Lisztezett kelesztőtálba teszem és lefedve 45 percig kelesztem, közben egyszer átszellőztetem.
A tésztát 14 egyenlő részre osztom, kigömbölyítem és 10 percig pihentetem, majd hosszúkás bucikat formázok belőlük. Egy tálcán összekeverem a magokat, amelyekben szeretném a bucikat megforgatni. Egy lapos tányérba pedig pici langyos vizet készítek. A bucikat megforgatom vízben, majd a magokban úgy, hogy a talpukra is jusson. Papíros sütőlemezre helyezem őket, olyan távolságra, hogy legyen elég helyük kelni. 


45-50 perc alatt a duplájára kelesztem, majd 230 fokra előmelegített gőzös sütőbe teszem őket. (Gőzös sütőteret egy erre a célra rendszeresített, forró vízzel megtöltött edénnyel tudunk legkönnyebben elérni.) Ha kialakul bucik kérge,  a vizes edényt kiveszem, a hőmérsékletet pedig 200 fokra mérséklem. Az össz. sütési idő körülbelül 30 perc. A kisült bucikat rácson hagyom kihűlni.


2014. szeptember 16., kedd

Diós-fahéjas csiga

Azt hiszem, gyakrabban kellene lapozgatnom a szakácskönyveimet. Egy régi, gyakran használt, de kis híján a feledés homályába merült recept került ma a kezembe, aminek az átalakításához azonnal hozzá is fogtam. Ennek a süteménynek egy komponense van, amely nem igazán passzol az IR étrendbe: ez a mazsola, így ez elhagyható.


Hozzávalók
A tészta
250 g liszt (100g őrölt zabpehely, 75 g Graham liszt, 75 g durum liszt)
250 g puha vaj/margarin
250 g tehéntúró
2 teáskanál sütőpor

Töltelék
80 g darált dió
40 g nyírfacukor
30 g felfőzött, mosott mazsola, elhagyható, nem diéta kompatibilis
fahéj
30 g olvasztott vaj/margarin

Máz
1 kisebb citrom leve
50 g nyírfacukor

A vajat elmorzsolom a sütőporos lisztekkel, hozzáadom az áttört túrót és egynemű tésztát gyúrok. Fóliába csavarom és minimum egy órára hűtőszekrénybe teszem.
Lisztezett nyújtótáblán körülbelül 40x60 cm-es téglalappá nyújtom, egyenletesen elkenem rajta az olvasztott vajat, elterítem rajta a nyírfacukrot, a darált diót és megszórom fahéjjal. A szélesebbik oldalától szorosan feltekerem, majd 1,5 cm vastag szeletekre vágom és a csigákat papíros sütőlemezre helyezem.


180 fokra előmelegített sütőben 25-30 perc alatt aranybarnára sütöm. Míg sül elkészítem a mázat. A nyírfacukort kávédarálóval finomra őrlöm, elkeverem a citrom levével, úgy hogy sűrűn folyó mázat kapjak. A citromlé mennyiségétől függően szükség lehet még plusz nyírfacukorra.
A kisült csigákat picit hűlni hagyom, de még melegen egy-egy kiskanálnyi citrommázat csorgatok rájuk.


Tipp: Készíthetünk egyszerre dupla adagot is. A megtöltött tészta, fóliába csavarva, későbbi sütésig lefagyasztható. Más olajos magvakkal, pl. mogyoróval, mandulával is remek.
Bármihez használunk is mazsolát, érdemes mindig felfőzni, és nagyon alaposan lemosni. Finomabb és rengeteg kosztól megszabadítható így.


Eredeti recept fellelhető: Alsen-Kurz-Meineke-Schiansky, Édességek, Officina Nova, 1991

2014. szeptember 13., szombat

Bukta, házi szilvalekvárral

Hosszú ideig játszottam a gondolattal, hogy szilvalekvárt kellene főzni. Olyan igazit, amiben nincsen hozzáadott cukor, amiben megáll a kanál. De mindig a gyerekkori kép jutott eszembe: nagymamám a katlanba állított üstben, egy L alakú, hosszú nyelű alkalmatossággal órákon át szakadatlanul keveri a fortyogó lekvárt, amit tisztes távolból szabad csak nézni. Szó mi szó, nem egy könnyű vállalkozás. Míg nem tavaly olvastam a sütőben sült szilvalekvárról, amihez nem kell más csak egy sütőbe passzoló nagy edény, sok-sok besztercei szilva, egy kis ecet, és 6-8 órányi türelem. Kipróbáltam, s annyira jól sikerült, hogy idén megismételtem. Az eredmény fenomenális, és garantáltan cukormentes!


De persze ha lekvár, akkor a bukta sem maradhat el! A lassú lisztekből készült tésztában talán bocsánatos bűn a gyors felszívódású szilvalekvár...


Hozzávalók:
350 ml langyos tej
1 tojás
100 ml olaj
500 g liszt (150 g őrölt zabpehely, 30 g búzasikér, 200 g teljes kiőrlésű búzaliszt, 150 g durum liszt)
25 g friss élesztő
6 db Süssli édesítő pici vízben feloldva
szilvalekvár
50 g olvasztott vaj a kenéshez

A tészta hozzávalóit a fenti sorrendben a kenyérsütőgép üstjébe mértem és összegyúrtam. A szokásosnál kissé lágyabb lesz a tészta, mert viszonylag sok folyadékot tartalmaz. Kelesztőtálba tettem és 45 percig hagytam kelni. Egy magas falú tepsit kibéleltem sütőpapírral, és a papírt megkentem olvasztott vajjal. A tésztát lisztezett nyújtótáblára borítottam, picit átszellőztettem, majd fél centi vastagra kinyújtottam. 7x8 cm-es téglalapokra vágtam, mindegyikre tettem egy teáskanál szilvalekvárt, összetekertem lazán egymás mellé sorakoztatva a tepsibe pakoltam a buktákat úgy, hogy a hajtás alulra kerüljön. Bő fél óra alatt a duplájára kelt. Olvasztott vajjal alaposan lekentem és 180 fokra előmelegített sütőben 45 perc alatt megsütöttem.


A recept, amit átdolgoztam: http://www.mohakonyha.hu/2009/09/lekvaros-bukta.html