Szezámos vöröslencse fasírt

Akik régóta követik a blogomat tudják, hogy nagyon szeretem a zöldségfasírtokat, van pár izgalmas növény, amit kipróbáltam már fasírozva, (furán hangzik, de létezik ez az ige).

A korábbi zöldségfasírtokat lásd itt. Most a vörös lencse került sorra - bár elgondolkodtatott rátűzhetem-e a zöldségfasírt címkét -, ami nagyon sikeres kísérletnek bizonyult. Isteni ropogós, hidegen is finom. Tölteléke lehet akár húsmentes hamburgernek is.

A mellékelt, nem kifejezetten csak idény zöldeket nézzétek el nekem, azt hiszem bocsánatos bűn, ha az ember, így március közepén, már nagyon vágyik  a friss, harsogó ízekre. 

 

 

Hozzávalók

300g vöröslencse

1 nagy fej lilahagyma

2-3 gerezd fokhagyma

1 L-es méretű tojás

50g zabpehelyliszt

50g zabpehely, ez a mennyiség irányadó

1 csokor petrezselyem

2 teáskanál piros paprika

1 teáskanál római kömény

1 teáskanál só

szezámmag

2x2 evőkanál olaj a sütéshez

 

 

A lencsét megmostam, 3 óráig bő vízbe áztattam. Alaposan lecsepegtettem, majd késes aprítóba tettem és a fokhagymával, petrezselyemmel együtt összeaprítottam. Nem baj, ha kicsit darabos marad. Keverőtálba tettem, hozzáadtam a finomra vágott lila hagymát, tojást, fűszereket, zabpehelylisztet, zabpelyhet. Pár percet pihentettem, hogy a zabpehely felvegye a nedvességet. A massza lágy, de ettől ne ijedjünk meg. Ha nem tűnik kezelhetőnek, adjunk még hozzá kevés zabpelyhet.

Tapadásmentes serpenyőben olajat melegítettem, igyekeztem a lehető legkevesebbet használni. Egy tálcára kevés szezámot szórtam és az enyhén vizes kézzel megformázott fasírtokat megfogattam benne. A forró olajba tettem és mindkét oldalukat aranybarnára sütöttem. A kész fasírtokat papírtörlőre szedtem. A következő kör sütésekor pótoltam az olajat.

Snidlinges tejföllel, salátával és barna rizzsel tálaltam.

Inspirációért köszönet Zizi kalandjainak, az eredeti recept elérhető ide kattintva. 

Ha tetszett a recept, örülök ha megosztod! Kedveld az Áfonya mámora Facebook oldalt, hogy ne maradj le a szezonális ötletekről! Várlak az Instagramon is!

 

Sajtos kolbászos csiga káposztasalátával

A tegnapi vacsora a Facebooknak és Limarának köszönhető. Feldobott ugyanis egy 9 éves emléket a privát oldalam - akkoriban még ott boldogítottam az ismerőseimet a műveimmel -, egy tányér kolbászos csigát. Akkoriban Limara receptjét alakítottam át, tegnap a jól bevált pizzás csigám tésztáját gyúrtam hozzá. 

Készült mellé káposztasaláta, salvadori curtido. Az autentikus verzióba kerül friss jalapeno is. Nálam ez most kimaradt, a férfiasabb verziót megbolondíthatjuk némi chilipehellyel.

 A tésztához 

 egy adag pizzás csiga tészta lásd itt

  

A töltelékhez

100g tejszínes krémsajt
100g mozzarella
120g reszelt trappista

150g füstölt kolbász, vékonyra szeletelve

 

A káposzta salátához

400g káposzta, egy kisebb fej fele

250g sárgarépa

1 fél lila vagy vöröshagyma

1 evőkanál olívaolaj

fél citrom leve

ecet ízlés szerint

só

oregano

150 - 200ml forró víz

 

 

Először a káposztasalátát készítettem el. A káposztát és a hagymát szálasra vágtam, a répát lereszeltem. Sóztam és 10 percig állni hagytam. Kicsavartam a levét, hozzáadtam az olajat, citromlét, megszórtam oreganoval, majd egy befőttes üvegbe tettem és annyi forró vizet öntöttem rá, amennyi ellepi, jól lenyomkodtam. Hűvös helyre tettem, mikor lehűlt lefedve hűtőbe állítottam. Fogyasztás előtt jó ha áll 4-5 órát. 

Elkészíttetem a tésztát. Fél óra kelesztés után 3mm vékony téglalappá nyújtottam. Megkentem a krémsajttal rászórtam a trappistát, kolbászt, rámorzsoltam a mozzarellát. A jobb széléről felcsavartam a tésztát a közepéig, majd a bal felét is. Ujjnyi vastagra vágtam és papíros tepsire sorakoztattam úgy, hogy legyen terük kelni, sülni. Dupla csiga helyett készíthetjük hagyományos formájúra is.

A sütőt 180 fokra előmelegítettem és a megkelt csigákat körülbelül 30 perc pihentetés után megsütöttem. 

Ha tetszett a recept, örülök ha megosztod! Kedveld az Áfonya mámora Facebook oldalt, hogy ne maradj le a szezonális ötletekről! Várlak az Instagramon is!

 

 

Almás mákos csiga

Maradékmentő sütemény, pár fonnyadt almából és az ünnepekről félretett darált mákkal.

A tésztához, 12 csigához 

250g liszt (50g sima, 200g tk. búza)
40g darált mák
100ml főzőtejszín
50-80ml víz
12g friss élesztő
30g cukornak megfelelő édesítő, nálam negyedannyi ugyanannyi
1 tojás
1 kezeletlen citrom héja
35g olvasztott vaj

A töltelékhez
400g alma
fél citrom leve
30g vaj
150ml víz
30g vaníliás pudingpor
negyedannyi ugyanannyi, ízlés szerint
fahéj, ízlés szerint

 

Először a tölteléket készítettem el.  Az almát meghámoztam, apró kockákra vágtam és citromlével meglocsoltam. Egy tapadásmentes edényben megolvasztottam a vajat és félpuhára pároltam az almát rajta. Közben a krémport kevés vízzel elkevertem, a maradék vizet felforraltam, majd a vizes krémporral besűrítettem. Ezt az alapot hozzáforgattam az almához és negyedannyival, fahéjjal ízesítettem. Hűvös helyre tettem kihűlni.

 

A tészta hozzávalóiból lágyabb, kézhez nem tapadó tésztát gyúrtam. A víz egy részét tartsuk vissza, és csak akkor adjuk a tésztához, ha szükséges. A tésztát lefedve 45 percig kelesztettem. A megkelt tésztát lisztezett nyújtótáblára tettem, picit kinyomkodtam belőle levegőt, majd körülbelül 36 cm széles téglalappá nyújtottam. Rákentem a hideg tölteléket, feltekertem és ujjnyi széles darabokra vágtam. A csigákat az előkészített papíros tepsire sorakoztattam és 30 percig pihentettem. Közben a sütőt 180 fokra fokra előmelegítettem. A megkelt tésztát sütőbe tettem és 30 perc alatt  megsütöttem. Rácsra tettem kihűlni. Hűtőtárolást igényel.

Tipp: alma helyett készíthetjük meggyel is.

Ha tetszett a recept, örülök ha megosztod! Kedveld az Áfonya mámora Facebook oldalt, hogy ne maradj le a szezonális ötletekről! Várlak az Instagramon is!

Krémes torta

Tegnap sajtos rolót készítettem, aminek a tésztájából lecsíptem egy keveset, hogy krémest csináljak vele. Nem csak látványos, de nagyon finom is lett az eredmény.

 

Hozzávalók, 18 cm-es tortaforma, kinyitva

A lapokhoz

2x150g gyors vajas tészta (fázisfotós recept itt)

 

A krémhez 

800ml tej vagy 400ml habtejszín és 400ml víz

4 tojás sárgája

120g liszt (40g sima, 80g tk. búza)

1 teáskanál vaníliaőrlemény

120g tojásfehérje, kb 4 db

150g cukornak megfelelő édesítő 

 

A díszítéshez

300ml habtejszín  

kevés nyírfaporcukor a díszítéshez

A sütőt 240 fokra előmelegítettem. A tésztát 2mm vékonyra nyújtottam és kivágtam 2 darab 22cm nagyságú kört. Azért szükséges nagyobbra vágni, mert a tészta sütés közben kicsit összeugrik. Papíros sütőlemezre tettem, villával sűrűn megszurkáltam és aranybarnára sütöttem. 

A kihűlt lapok közül a szebbiket félretettem tetőnek, a másikat körbevágtam, beleigazítottam a formába (18cm-es csatos formát használtam, összecsukás nélkül, teljesen kinyitva). 

A lisztet elkevertem kevés vizes tejszínnel, a tojássárgájával és a vaníliával. A maradék vizes tejszínt a melegíteni kezdtem, miközben a fehérjét az édesítővel tejföl sűrűségű habbá vertem. Ne verjük túl, mert akkor a fehérje törni fog, habcsomók lehetnek a krémünkben.  Amikor a folyadék felforrt, 2 merőkanálnyit a lisztes keverékhez adtam, majd beleöntöttem a forrásban lévő vizes tejszínbe. Besűrítettem, beleforgattam a fehérjét és még két percig főztem. Beleöntöttem az előkészített formába és egyenletesen elsimítottam, hűvös helyre, majd hűtőbe tettem áthűlni.

 

 

Amikor a krém teljesen kihűlt a tejszínt kemény habbá vertem. 15-ös csillagcsővel ellátott habzsákba szedtem és 10 szeletre osztva feldíszítettem. A tetőt 10 egyenlő részre vágtam, vékonyan meghintettem nyírfaporcukorral és ferdén a tejszínhabra tettem.

Ha rétegben szeretnénk a habot a tortára tenni, mintha franciakrémes lenne, használjunk Dr Oetker Expressz Zselatin Fixet. 

Tipp: ha nem szeretnénk hajtogatott vajas tésztát készíteni, vagy klasszikus formájú krémest szeretnénk készíteni ahhoz egy korábbi recept elérhető ide kattintva

 

Ha tetszett a recept, örülök ha megosztod! Kövesd az Áfonya mámora Facebook oldalt, hogy ne maradj le a szezonális ötletekről! Várlak az Instagramon is!

 

 

Darálós keksz

Azt hiszem, nem kell nagy felvezető szöveg ennek a keksznek, hisz mindenki ismeri, igazi retró süti. A húsdarálóra applikálandó formázó ma is kapható minden konyhafelszerelés boltban. Húsdaráló hiányában formázzunk a tésztából rudakat, és fagyosan szeleteljünk belőle korongokat.

Az én családomban a Horváth Ilona Szakácskönyben lévő verzió futott, úgyhogy azt alakítottam át.  Gyerekkoromban Édesanyám mindig megforgatta a kekszeket porcukorban, de szerintem szórás nélkül is tökéletes, sőt mára annyira nem ízlik a túl édes, kevesebb édesítővel is megteszi.

 

Hozzávalók

350g liszt (100g sima, 250g tk. búza)

10g sütőpor

125g puha vaj

100g cukornak megfelelő édesítő, édes szájúaknak 120g

2 tojás

1 tetézett mokkáskanál vaníliaőrlemény

20g kakaópor

A tésztát érdemes a tervezett sütés előtti napon, de legalább 4-5 órával korábban elkészíteni, hogy alaposan áthűljön. Lágy tésztával nehéz dolgozni és nem lesz szép a kekszek rajzolata. 

A puha vajat habosra kevertem az édesítővel, egyesével  hozzáadtam a tojásokat, majd összegyúrtam a sütőporos liszttel és vaníliával. A tészta harmadába belegyúrtam a kakaóport. A két tésztadarabot zárható dobozban hűtőbe tettem.

 

Másnap előkészítettem két papíros sütőlemezt és a sütőt 180 fokra melegítettem. A húsdarálóra tettem a kekszmintázót és megformáztam a kekszeket, falatnyi, körülbelül 5 cm-es rudakra vágva a tésztát. Tepsire sorakoztattam őket, és 12 perc alatt megsütöttem. Frissen ropogós, zárt dobozba téve megpuhul. Sokáig eláll.

Tipp: vanília helyett ízesíthetjük citromhéjjal, fahéjjal, kardamommal, mézes fűszerkeverékkel. Megforgathatjuk por édesítőben, márthatjuk a végét csokoládéba. 

Forrás: Horváth Ilona Szakácskönyv

Ha tetszett a recept, örülök ha megosztod! Kövesd az Áfonya mámora Facebook oldalt, hogy ne maradj le a szezonális ötletekről! Várlak az Instagramon is!