2019. június 1., szombat

Máglyarakás

Talán vannak akik emlékeznek szeptemberi megállapodásomra a kislányommal, hogy minden héten sütök neki kalácsot, de reggeli nélkül nem mehet iskolába. Szerencsére a reggelire vonatkozó egyezséget sikerült betartani, ám a kalácsmánia hol lecsengett, hol felerősödött. Egy ilyen megunós fázisban tettem el pár szeletre való, mézeskalács fűszerrel ízesített kalácsot a mélyhűtőbe, hogy egyszer biztos jó lesz előkapni... Aztán a húgom említette tegnap, hogy máglyarakást süt. Kapóra jött az ötlet, mert kornyadozott pár alma a spájzomban, és mindig akad a fagyasztóban pár extra tojásfehérje is. 


Hozzávalók, 28x23cm-es hőálló tálhoz, tepsihez
250g kalács
250ml 30%-os habtejszín
250ml víz
3 nagy tojás
30g olvasztott vaj
80g cukornak megfelelő édesítő, nálam negyedannyi ugyanannyi
kevés vaj és liszt a forma előkészítéséhez

600g alma
30g vaj
60g cukrozatlan sárgabaracklekvár

6 tojás fehérje
80g cukornak megfelelő édesítő, nálam nyírfacukor
15g étkezési keményítő

A tepsit vékonyan kivajaztam, liszteztem, a sütőt 180 fokra előmelegítettem. A kalácsot felszeleteltem és két sorban, szorosan a tepsibe raktam. A tojások sárgáját egy nagyobb tálba tettem, alaposan összekevertem a negyedannyival, majd a meglangyosított vizes tejszínnel és olvasztott vajjal. Ráöntöttem a kalácsra és félretettem.
Az almákat meghámoztam, negyedeltem, magházukat eltávolítottam és vékony szeletekre vágtam. A vajat egy serpenyőben megolvasztottam, és az almát félpuhára pároltam. Ügyeljünk rá, hogy ne főjön meg! Hozzákevertem a lekvár felét, majd elsimítottam a kalácson, ami időközben szépen beitta a tejszínes keveréket. Sütőbe tettem és körülbelül 30 perc alatt megsütöttem. Ez az idő irányadó, nézzük meg a közepét, hogy megsült-e. 

 

A tojásfehérjéket a nyírfacukorral habbá vertem. A hab ne legyen kőkemény, hogy ne törjön össze, ha a sütire tesszük. Felmerülhet a kérdés, hogy miért használtam a habhoz nyírfacukrot és étkezési keményítőt. Nos, mindkettő egy célt szolgál, hogy jó tartású, szép habot kapjunk. Természetesen készülhet más, általunk preferált édesítővel is.
A maradék lekvárt elsimítottam az almatölteléken, majd kanállal ráhalmoztam a tojáshabot. Visszatettem a sütőbe és aranybarnára sütöttem, bő 15 perc alatt.



Tipp: készíthetjük tk. kifliből, gubarúdból, de a legfinomabb kalácsból (a jobb oldali címkefelhőben ezekre a címszavakra keresve több recept is elérhető). A mézeskalács ízesítés miatt nem tettem vaníliaőrleményt az öntetbe, de ha a fentiek valamelyikéből készítjük, érdemes beletenni.
Ha nincs cukormentes lekvárunk, akkor kevés vízzel főzzünk sűrűre friss, vagy mirelit epret, áfonyát vagy erdei gyümölcs mixet. Bármilyen savanykás íz jól illik hozzá.

2019. május 26., vasárnap

Csokiszalámi

Lassan beköszönt a kerti vendégségek, sütögetések időszaka. Ilyen alkalmakra gyorsan elkészíthető, szállítást is remekül bíró, látványos édesség egy rúd csokiszalámi. Olyasmi, amiről a cukormentes, teljes kiőrlésű desszertekre fanyalgók sem mondják meg, hogy nem hagyományos alapanyagokból készült.


Hozzávalók, 2 rúdhoz
500g teljes kiőrlésű, cukormentes háztartási keksz
25g cukrozatlan kakaópor
100g cukornak megfelelő cukorpótló, nálam negyedannyi ugyanannyi
125g 81%-os étcsokoládé
250g vaj
250ml tej, vagy vizes tejszín
rum vagy rumaroma ízlés szerint
60g török mogyoró
60g dió


A diót  nagyon durvára vágtam, az egész mogyoróval együtt megpörköltem, papírtörlőre borítottam és a héjukat ledörzsöltem.  
A keksz felét késes aprítóban finomra őröltem. A másik felét zacskóba tettem és húsklopfolóval óvatosan megütögettem. A nagyobb kekszdarabok és az olajos magok adják majd a szalámi mintázatát. A kekszet és a magokat tálba tettem és összekevertem a kakaóporral.


A tejet meglangyosítottam. A vajat tapadásmentes lábasba tettem, beletördeltem a csokoládét, hozzáadtam a negyedannyit és kis lángon, folyamatosan kevergetve felolvasztottam. Ügyeljünk rá, hogy ne melegítsük túl! Ráöntöttem a kekszes keverékre a tejjel együtt. A megadott tejmennyiség irányadó, egy részét tartsuk vissza és annyit öntsünk hozzá, hogy jól formázható állagot kapjunk. Ízesítettem rummal. 
A massza felét sütőpapírra tettem és kb. 25cm hosszú, 5cm átmérőjű rudat formáztam. Szorosan belecsavartam a papírba. A maradékkal ugyanígy jártam el. Hűtőbe tettem és pár órát pihentettem, míg a vaj megdermedt. A külsejét nyírfaporcukorral bedörzsöltem, de csak a fotó kedvéért. 



2019. május 19., vasárnap

Eperhabos tortácska

Az anyag nem vész el, csak átalakul! Ez lehetne akár a konyhai anyagmegmaradás törvénye is, nem csak a természeté. Néha előfordul, hogy akad pár szem kevésbé szép eper. Ezeket soha nem dobom ki, hanem negyedelve kevés vízzel felfőzöm. Ha nem használom el azonnal, akkor kis dobozban lefagyasztom. 
Ilyen eperszemekből készült ez az eperhab, amit mini piskótákra dresszíroztam. Ha nincs habzsákunk, akkor akár rá is kanalazhatjuk a habot.


Hozzávalók, 10db 9cm-es formához
A piskótához
3 tojás
80g liszt (20g sima, 60g tk búza)
60g cukornak megfelelő édesítő
35g olvasztott vaj
kevés vaj és liszt a forma előkészítéséhez

A krémhez
120g eperpüré
250g mascarpone
300ml habtejszín
édesítő, citromlé ízlés szerint
eperszemek  a díszítéshez


A sütőt 180 fokra előmelegítettem, a formákat vékonyan kivajaztam, liszteztem. A tojásokat kettéválasztottam, a fehérjét édesítővel tejföl sűrű habbá vertem, majd egyesével hozzáadtam a sárgáját, miközben a robotgéppel tovább kevertem. Beleforgattam a lisztet, végül az olvasztott vajat. Minden formába 3 púpozott teáskanál masszát tettem és elsimítottam. A piskóta ne érjen fel a forma széléig, legyen körülbelül fél cm-rel kevesebb, hisz meg fog emelkedni. Sütőbe tettem és 12 perc alatt megsütöttem. Kiborítottam a formából és rácsra tettem kihűlni. (Piskóta kisokos itt.)


A jéghidegre hűtött tejszínt kemény habbá vertem. Közben a mascarponét az eperpürével simára kevertem, édesítettem és citromlét adtam hozzá. Beleforgattam a tejszínhabot, ha szükséges lehet az ízén még finomítani. 9mm-es csillagcsővel ellátott habzsákba tettem és feldíszítettem a kihűlt tortácskákat. Félbe vágott eperszemekkel díszítettem.  



2019. május 13., hétfő

Kapros túrós kelt rétes

Azt hiszem, ezt a süteményt sokaknak nem kell bemutatni, hisz egy időben nagyon divatos volt, kígyó rétes néven. Joggal, hiszen kiadós, mutatós és jól variálható a tölteléke. Nálam most kapros túró került bele, de készíthető vaníliás, citromos túróval, almával, meggyel, cseresznyével, mákkal, sőt ez utóbbiak keverékével, de akár sósan, pirított káposztával is.


Hozzávalók, 2 rúdhoz
A tésztához
300g liszt (90g sima, 210g tk. búza)
12g friss élesztő
25g cukornak megfelelő édesítő, nálam negyedannyi ugyanannyi
60-70ml langyos tej, vagy vizes tejszín
1 tojás
120g puha vaj

A töltelékhez
500g túró
60g cukornak megfelelő édesítő, nálam negyedannyi ugyanannyi
2 tojás
15g tk. tönkölydara
30g olvasztott vaj
1 csokor kapor


A tészta hozzávalóiból lágy, selymes tésztát gyúrtam. Nem kell keleszteni, elég annyit pihentetni, míg a túrótölteléket összeállítjuk.
A túrót keverőtálba tettem. A tojásokat enyhén felvertem, és egy evőkanálnyit félretettem a kenéshez. Hozzáadtam a túróhoz a negyedannyival együtt, majd alaposan összetörtem. Ehhez a nyeles krumplitörőmet szoktam használni, IR-es háztartásban másra úgysem nagyon lehet... Belekevertem a darát, az olvasztott vajat, végül a finomra vágott kaprot.


A tésztát két egyenlő darabra osztottam. Lisztezett nyújtótáblán körülbelül 21x35cm-es téglalappá nyújtottam. Érdemes használni hozzá egy konyhai célokra rendszeresített vonalzót. Gondolatban, függőlegesen három egyenlő részre osztottam majd srégen, 2cm-es távolságban bevagdostam. 


Rátettem a túrótöltelék felét, a végét tésztával beborítottam, majd a rézsútos csíkokkal befedtem, mintha hajat fonnék. Papíros sütőlemezre tettem és megismételtem a másik tésztaféllel is. 


20 percig kelesztettem, nagyjából ennyi idő szükséges hozzá, hogy a  sütőm 180 fokra felmelegedjen. 


A réteseket a félretett tojással lekentem, majd 30 perc alatt aranybarnára sütöttem. Ez az idő irányadó, sütőfüggő. Langyosan, ferdén szeleteltem. Jól záródó dobozban, hűtőben tárolom, és fogyasztás előtt kicsit mikróban meglangyosítom.



Forrás: Péter Jánosné, Süteményeskönyv, Esély Kiadó, Budapest, 1993.

2019. május 7., kedd

Pizzás csiga II.

A blog (h)őskorában hoztam már egy pizzás csiga receptet (Lásd itt). Az azóta eltelt több mint 4,5 évben  törvényszerűen változott a felhasznált alapanyagok köre. Például már csak elvétve használok hozzáadott sikért - mint a korábbi receptben -, ennél fogva kikerült a kelt tésztákból a zabpehely liszt. Nem tudom az extra sikérrel kapcsolatos ellenérzésemet tudományos cikkekkel alátámasztani, ez egy olyan döntés részemről, amit csupán a péksüteményeim puha, szellős állagával tudok igazolni. Illetve ezekkel cáfolni azt az állítást, hogy hozzáadott sikér nélkül nem lehet jó teljes kiőrlésű kelteket sütni.
Továbbá törekszem rá, hogy mindenki számára elérhető komponensekre épüljenek a receptek, így mellőzöm a durum lisztet is. 
Egy dolog azonban biztos maradt a pizzás csigákkal kapcsolatban, a lehetséges töltelékek száma végtelen, hideg-melegen egyaránt finom!


Hozzávalók
A tésztához
400g liszt (100g sima, 300g tk. búza)
220-240ml langyos víz
20g friss élesztő
30ml olíva olaj
1 teáskanál só

A töltelékhez
Paradicsomszószhoz
1 közepes fej vöröshagyma
1-2 gerezd fokhagyma, ízlés szerint
240g/1 doboz darabolt paradicsom paradicsomlében, szezonban friss
frissen őrölt bors
kevés olaj

150g füstölt, főtt tarja
250g barna csiperke
2 szál újhagyma
100g mozzarella
80g trappista
oregano


Először a paradicsomszószt készítettem el. A hagymát finomra vágtam és kevés olajon megfonnyasztottam, rádobtam a zúzott fokhagymát és rövid ideig együtt pirítottam. Vigyázzunk, a fokhagyma könnyen megég! Felöntöttem a paradicsommal és sűrűre főztem.
A gombát apró kockákra vágtam és kevés olajon megpirítottam, sóztam, borsoztam. A paradicsommal együtt félretettem hűlni.
A tészta hozzávalóit a dagasztógépem üstjébe mértem és selymes, lágyabb tésztát gyúrtam. 40 percig lefedve kelesztettem. Míg a tészta pihent, karikára vágtam az újhagymát, apró kockákra a tarját, és finomra reszeltem a trappistát.


A hólyagosra kelt tésztát lisztezett nyújtótáblára borítottam, enyhén kinyomkodtam belőle a levegőt, majd két egyenlő részre osztottam. Körülbelül 4-5mm vékony, téglalap alakra nyújtottam, megkentem paradicsomszósszal, rászórtam a gombát, hagymát, tarját, rámorzsoltam a mozzarella felét, végül meghintettem oreganoval. A szélesebbik oldalától felcsavartam és 2cm széles szeletekre vágtam. A csigákat papíros sütőlemezre fektettem úgy, hogy legyen terük kelni és ne süljenek egybe. Ugyanígy elkészítettem a tészta másik felét is.
20 percig kelesztettem, majd minden korong tetejére egy-egy csipet reszelt trappistát tettem. 180 fokra előmelegített sütőben körülbelül 20 perc alatt pirosra sütöttem. A csigákat rácsra tettem kihűlni.